Hálózat

A Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia wikiből

GYENGE ZSOLT (Módosította: Bokor Tamás, Juhász Attila)

Hálózatnak nevezünk minden több csomóponttal rendelkező, egymással közvetlenül vagy közvetett úton kapcsolatban levő elemekből álló rendszert vagy csoportot. A fogalom kommunikációtudományi jelentősége a hálózati jellegű gondolkodás felismerésével és a hálózati alapon szerveződő kommunikáció megjelenésével nőtt meg számottevően. A hálózat két rendszer (emberi és/vagy gépi) közötti információcsere eszköze.


Tartalomjegyzék

Magyar Értelmező Kéziszótár

fn 1. Vminek szabályos, hálószerű szövedéke. Drótok ~a. 2. Nagyobb terület összefüggő műszaki létesítményeinek rendszere. Közlekedési ~. 2. Műsz Vill Vmely központból villanyáramot v. más energiát továbbító vezeték(rendszer). A készüléket bekapcsolja a ~ba. 4. Inf <Programok, adatok stb,> megosztása, közös használata végett összekapcsolt számítógépek rendszere. 5. Egységesen szervezett intézmények láncolata. Szaküzletek ~a.

Hálózati gondolkodás

A hálózat a társadalomtudományban elsősorban az olyan gondolkodás- és szervezésmódot jelöli, amelynek lényege, hogy a működtetés nem egy központból, hanem a hálózat tagjainak összeadott teljesítménye, energiája, tudása, stb. révén zajlik. A hálózat ereje decentralizáltságában rejlik, hiszen így ha egy láncszem kiesik, számos más útvonal létezik a kommunikáció, a problémamegoldás és egyáltalán bármely tevékenység fenntartására.

Hálózati kommunikáció

A hálózati kommunikációról való elmélkedés a számítógépek közötti kommunikáció emberi gondolkodásmódra és kommunikációra való vetítésén alapszik. Azt feltételezi, hogy a technológiai változások átalakítják kulturális fogyasztásunkat, médiahasználati szokásainkat, kommunikációs lehetőségeinket, társadalmi cselekvéseinket.

„A hálózati kommunikáció osztott elven működik sikeresen, mely a hálózatba kötött kommunikációs pontok közti információcsere vezérlését heterarchikus elv (a kommunikációban résztvevő felek közti partnerségi, kooperatív viszony) alapján végzi. Ez élesen szemben áll a hierarchikus (centrális, alá-, fölérendeltségi viszonyokat érvényesítő) rendszerszervezési, rendszervezérlési elv gyakorlatával.” – írja Szakadát István.

A hálózati kommunikáció egyik legfontosabb jellegzetessége a decentralizáltságból fakadó interaktivitás.

Emberi hálózat

Az emberi kapcsolatrendszereket is szokták hálóként, hálózatként leírni. A „hálózati kommunikáció” mint humán szerveződések kommunikációjának leírására szolgáló terminus a csoportkommunikációnál tágabb, a társadalmi kommunikációnál azonban némileg szűkebb kereteket biztosít. Az emberi vagy társadalmi hálózatok elemei különböző jellegű, típusú és erősségű kölcsönös viszonyban állnak egymással. Ezeknek a viszonyoknak az alapjánál értékeket, eszméket, érdekeket, pénzügyi cseréket, barátságokat, konfliktusokat, stb. találunk.

Dinamikus hálózatok

Az újabb kutatások a hálózatok terjeszkedő, dinamikus voltát hangsúlyozzák. Eszerint a hálózatok nem statikusak, hanem önszerveződőek és az állandó növekedés kulcsszerepet játszik topológiájuk kialakulásában. Barabási Albert-László szerint a világban előforduló, spontán szerveződő hálózatok egymáshoz nagyon hasonló geometriai mintázatot, ún. skálamentes, vagy másnéven arisztokratikus gráfot hoznak létre. Ezek nem központosított alakzatok, hanem inkább csomópontok egyfajta hierarchiájaként képzelhetők el, olyanok, mint „egy pókháló pók nélkül” Ennek megfelelően írhatók le az emberi kapcsolathálók is. Ezeken belül az egyének kisebb, szorosan összekapcsolt csoportokat hoznak létre, amelyek viszont gyenge – de társadalmi szempontból meghatározó jelentőségű – kötelékekkel kapcsolódnak a többi kisközösséghez. A hálózat egésze azonban nem egalitárius jellegű, hanem léteznek benne olyan csomópontok, amelyek a kapcsolatok zömét birtokolják. A dinamikus emberi kapcsolathálók látványos példáját jelentik az olyan internetes közösségi oldalak, mint a Facebook, a Hi5, az iWiW és társai.

Hivatkozások

Irodalom

  • Barabási A. L. (2003): Behálózva. A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, Budapest
  • Castells, Manuel, A hálózati társadalom kialakulása. Gondolat Kiadó, 2005.
  • Jan van Dijk: A hálózati társadalom - Az új média társadalmi vonatkozásai. In: Halácsy Péter
  • Rheingold, Howard, Smart Mobs. The Next Social Revolution, Perseus, 2002.
  • Rosengren, K. E.: Kommunikáció (Típotex, Budapest 2004) 127-161.
  • Vályi Gábor és Barry Wellman (szerk.): Hatalom a mobiltömegek kezében (BME-MOKK 2006)
A lap eredeti címe: „http://ktnye.akti.hu/index.php/H%C3%A1l%C3%B3zat”
Személyes eszközök