Tudomány
A Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia wikiből
PETE KRISZTIÁN (Módosította: Szakács István)
Bármely olyan tudásrendszert, amely a fizikai világgal és jelenségeivel foglalkozik, és amellyel együtt jár a tárgyilagos megfigyelés és rendszeres kísérletezés. Általában a tudományt az általános igazságok tudáskeresésnek szokták tekinteni. A tudomány különböző ágairól beszélhetünk a tanulmányozott jelenségektől függően. A szervetlen világgal a fizikai tudományok foglalkoznak, míg a szervessel a biológiai tudományok, míg az emberi viselkedéssel társadalmi és kulturális szempontból foglalkozó tudományokat társadalomtudományoknak nevezzük.
Tartalomjegyzék |
Értelmezése (MÉK 2003)
1. A természet, a társadalom és a gondolkodás összefüggéseiről szerzett, igazolható, illetve bizonyítottnak tekintett ismeretek rendszere.
2. biz Az egyéni ismeretek összessége. | kissé rég Hozzáértés, szakértelem. | biz Sajátos ügyesség.
A tudomány szociológiai megközelítése
Zygmunt Baumann a tudományos és a nem tudományos ismeretek közötti különbség eltúlzásától óv minket, mondván, a tudományos ismeretek és az egyéb ismeretek egyaránt fontos szerepet töltenek be a társadalom életében, és nem is különíthetők el teljesen egymástól, annak ellenére sem, hogy a tudomány leginkább az igaz-hamis distinkció mentén szerveződik, míg többi tudásunk a haszontalan-hasznos mentén. „Az igazság szempontjából megfogalmazott értékelések elkülönülése a tudósok strukturális elkülönülésének, foglalkozásuk önállósulásának gondolati megfelelője volt. A köznapi értelemben a ’tudomány’ szó általában olyan meghatározásokkal asszociálódik, mint a ’pontos’, ’egzakt’, ’helyes’. Mindezek a meghatározások lényegében bizonyos viselkedési maximákat jelölnek meg, melyek a tudományok művelői számára kötelezőek. Az az érdeklődés, mely a tudomány és az ’egyéb’ tudás közötti különbség problémáira irányul (s mely a szcientizmus, pozitivizmus, operacionalizmus vagy instrumentalizmus jellegű modernista ’tudományelméleti’ filozófiákban fejeződött ki), a munkamegosztás meghatározott fejlődési szakaszának a terméke, nevezetesen annak a szakasznak, amikor a tudósok csoportja különválik a szerepek társadalmi felosztásában.
A tudósok szerepe olyan viselkedési normák meghatározott együttesével egyértelmű, amelyek őrködnek azon, hogy a tudósok betölthessék a rájuk bízott funkciókat. Ezek a normák szabályozzák a tudós viselkedési módját, amikor a tudós szerepében lép fel. A tudomány specifikus vonásait, melyek megkülönböztetik az ismeretek egyéb változataitól, ugyancsak ezeken a területeken, a megismerési tevékenységben, a tudás megteremtésének a módjában, az elfogadott és az elvetett tételek különválasztásának módszereiben kell keresnünk. Szociológiai szempontból tehát nem annyira magát a tudományt, mint inkább a tudós szerepét kell meghatároznunk, vagyis azt a viselkedési módot, melyet tudományos magatartásnak nevezhetünk.” (Baumann 1967, 98.)
Robert Merton a tudományt a társadalmi struktúra szerves részének tekintette, melyre autonóm, sajátos törvények, normák érvényesek. Vagyis a tudomány Merton felfogásában társadalmi intézmény. „A tudomány ethosza az értékeknek és normáknak olyan érzelmi színezetű komplexuma, amelyet a tudomány embere kötelezőnek tekint a maga számára. ... A tudomány intézményes célja az igazolt tudás bővítése. Az e célből használt technikai módszerek nyújtják a tudás idevágó meghatározását: a tudás empirikusan megerősített és logikailag konzisztens előrejelzéseket jelent. A technikai és erkölcsi normák egész struktúrája a végső megvalósulásának eszköze. A megfelelő, érvényes és megbízható empirikus adatok technikai normája az igaz előrejelzések előfeltétele; a logikai következetesség technikai normája a módszeres és érvényes előrejelzések előfeltétele. A tudományos szokások módszertanilag indokoltak, de nemcsak azért kötelezőek, mert hatékony eljárásokat követnek, hanem azért is, mert helyesnek és jónak vélik őket. Ezek egyszerre erkölcsi és technikai előírások. A modern tudomány ethoszát az intézményes parancsok négy csoportja – univerzalizmus, kommunizmus, pártatlanság, szervezett szkepticizmus – alkotja.” (Merton 2002, 635-637.)
A tudományok különbözősége
Természetesen az, hogy a tudományról egységes keretben beszélünk, vagy beszélhetünk, nem jelenti azt, hogy ugyanazok a normák, nyelvek és módszerek érvényesek minden egyes tudományos diszciplínára. A különböző diszciplínák tárgyuk különbözőségéből fakadóan különböző módszerekkel, előfeltevésekkel és elvárásokkal közelítenek az általuk vizsgálandó jelenségekhez. A különböző diszciplínák különböző diskurzusai gyakran elbeszélnek ugyan egymás mellett, de mindannyiukra igaznak kell lennie a közös éthosznak, amiről Merton beszél, ahhoz, hogy tudományként tudjanak funkcionálni, és hogy önmagukat is akként foghassák fel.
Irodalom
- Baumann, Z., 1967. Általános szociológia. Budapest: Kossuth
- Kutrovácz G.– Láng B. – Zemplén G. 2008. A tudomány határai. Budapest: Typotex
- Magyar Értelmező Kéziszótár. Budapest: MTA NYI, 2003.
- Merton, R. K., 2002. Társadalmelmélet és társadalmi struktúra. Budapest: Osiris.
