Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia - Friss változtatások [hu]

Propaganda

2010-09-02T20:50:39Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 20:50 változat
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Knapp Ádám)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Knapp Ádám)

-	'''Propagandának szokás nevezni egy adott álláspont módszeres népszerűsítését az angol nyelvben. És ebben az értelemben a propaganda semmiféle negatív jelentéstöbblettel nem bír. Azonban a propagandához mégis valamiféle negatív ~~konnotációt~~ társít a legtöbb kultúra, és ennek oka a propaganda történetében keresendő.'''	+	'''Propagandának szokás nevezni egy adott álláspont módszeres népszerűsítését az angol nyelvben. És ebben az értelemben a propaganda semmiféle negatív jelentéstöbblettel nem bír. Azonban a propagandához mégis valamiféle negatív [[konnotáció]]t társít a legtöbb kultúra, és ennek oka a propaganda történetében keresendő.'''

Promóció

2010-09-02T20:49:17Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 20:49 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	GAGYI ÁGNES		GAGYI ÁGNES

-	'''Az angol promotion kifejezés az ún. marketingmix negyedik elemét jelöli a termékmenedzsment, ár és disztribúció mellett, és egy adott termékről, termékcsaládról, brandről, vagy cégről szóló ~~információk~~ terjesztésére utal. Magyarul az angol promotion kifejezésnek a marketingkommunikáció felel meg.	+	'''Az angol promotion kifejezés az ún. marketingmix negyedik elemét jelöli a termékmenedzsment, ár és disztribúció mellett, és egy adott termékről, termékcsaládról, brandről, vagy cégről szóló [[információ]]k terjesztésére utal. Magyarul az angol promotion kifejezésnek a [[marketingkommunikáció]] felel meg.

	A magyar promóció kifejezésnek angolul az angol promotion egyik alegysége, a sales promotion (magyarul: vásárlásösztönzés) felel meg. Ez a promotional mix negyedik eleme a reklám, személyes eladás és pr mellett. A promóció (angolul sales promotion) olyan kommunikációt jelent, amely előre meghatározott, behatárolt időközön belül a kereslet vagy a termék elérhetőségét igyekszik növelni.'''		A magyar promóció kifejezésnek angolul az angol promotion egyik alegysége, a sales promotion (magyarul: vásárlásösztönzés) felel meg. Ez a promotional mix negyedik eleme a reklám, személyes eladás és pr mellett. A promóció (angolul sales promotion) olyan kommunikációt jelent, amely előre meghatározott, behatárolt időközön belül a kereslet vagy a termék elérhetőségét igyekszik növelni.'''

Projekt

2010-09-02T20:46:25Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 20:46 változat
3. sor:		3. sor:
	== ISZKSZ ==		== ISZKSZ ==

-	Elsődleges magyar jelentése: hosszú távú (~~tudományos~~) tervezet.	+	Elsődleges magyar jelentése: hosszú távú ([[tudomány]]os) tervezet.

	(forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 1994.)		(forrás: Bakos Ferenc: Idegen szavak és kifejezések szótára, Akadémiai Kiadó 1994.)
19. sor:		19. sor:
	Az igei alak utal az eredeti latin szó jelentésére: projektum, pro(j)icere – valaminek az előrevetítése.		Az igei alak utal az eredeti latin szó jelentésére: projektum, pro(j)icere – valaminek az előrevetítése.

-	A kifejezés magyar nyelvű használata az eredeti tudományos ~~nyelvi~~ közegből, a gazdasági élet különböző színterein való alkalmazásán keresztül az 1990-es évek során egyre több területen elterjedt, feltehetően az angol kifejezéseket sűrűn alkalmazó „menedzsment” nyelvezet hatására. Használata meglehetősen változatos, és a különböző alkalmazási területeken sok tekintetben különböző jelenségekre, elsősorban tervezési, megismerési és megvalósítási folyamatokra utal. Jellemzője az időszakosság, a pontosan meghatározható kezdet és vég (lezárás), és a pontosan körülhatárolt cél.	+	A kifejezés magyar nyelvű használata az eredeti tudományos [[nyelv]]i közegből, a gazdasági élet különböző színterein való alkalmazásán keresztül az 1990-es évek során egyre több területen elterjedt, feltehetően az angol kifejezéseket sűrűn alkalmazó „menedzsment” nyelvezet hatására. Használata meglehetősen változatos, és a különböző alkalmazási területeken sok tekintetben különböző jelenségekre, elsősorban tervezési, megismerési és megvalósítási folyamatokra utal. Jellemzője az időszakosság, a pontosan meghatározható kezdet és vég (lezárás), és a pontosan körülhatárolt cél.

	==A projekt jellemzői==		==A projekt jellemzői==

Producer

2010-09-02T20:43:47Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 20:43 változat
1. sor:		1. sor:
	JANKOVICH KRISZTINA		JANKOVICH KRISZTINA

-	'''A ~~művészeti~~ életben – filmgyártás, könnyű- és komolyzene, ~~televíziózás~~ – tevékenykedő, az alkotás létrejöttében aktívan, és kreatív módon résztvevő, a mű megszületésének feltételeit biztosító valamint utóéletét (forgalmazás) gondozó személy.'''	+	'''A [[művészet]]i életben – filmgyártás, könnyű- és komolyzene, [[televízió]]zás – tevékenykedő, az alkotás létrejöttében aktívan, és kreatív módon résztvevő, a mű megszületésének feltételeit biztosító valamint utóéletét (forgalmazás) gondozó személy.'''

Probléma

2010-09-02T20:41:42Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 20:41 változat
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Jankovich Krisztina)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Jankovich Krisztina)

-	'''Általában egy szituáció, illetve egy feladat és a személy helyzete közötti viszony rendezetlenségéből keletkező feszültséget nevezzük problémának, s e feszültség feloldása (például élelemszerzés, a fenyegető helyzetekből való menekülés, a személyes konfliktusok rendezése) a ~~problémamegoldása~~. Szűkebb értelemben a problémamegoldás intellektuális problémák (a cél ismert, a hozzávezető út nem) megoldása. Szakaszai: a helyzet feltárása, a megoldási javaslatok felvetése, a megoldás és annak ellenőrzése.'''	+	'''Általában egy szituáció, illetve egy feladat és a személy helyzete közötti viszony rendezetlenségéből keletkező feszültséget nevezzük problémának, s e feszültség feloldása (például élelemszerzés, a fenyegető helyzetekből való menekülés, a személyes konfliktusok rendezése) a probléma megoldása. Szűkebb értelemben a problémamegoldás intellektuális problémák (a cél ismert, a hozzávezető út nem) megoldása. Szakaszai: a helyzet feltárása, a megoldási javaslatok felvetése, a megoldás és annak ellenőrzése.'''

Prezentáció

2010-09-02T05:12:30Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 05:12 változat
1. sor:		1. sor:
	GYENGE ZSOLT (Módosította: Juhász Ibolya)		GYENGE ZSOLT (Módosította: Juhász Ibolya)

-	'''A bemutatkozás kifejezés angol megfelelőjének magyarosított változata. Elsősorban az üzleti ~~nyelvben~~ használják szisztematikus, eredményeket ismertető, tömör előadások megnevezésére.'''	+	'''A bemutatkozás kifejezés angol megfelelőjének magyarosított változata. Elsősorban az üzleti [[nyelv]]ben használják szisztematikus, eredményeket ismertető, tömör előadások megnevezésére.'''


8. sor:		8. sor:
	A Magyar Értelmező Kéziszótárban nem található a pontos kifejezés, helyette a következő szócikk adhat némi támpontot: prezentálja magát, (be)mutatkozik, megjelenik.		A Magyar Értelmező Kéziszótárban nem található a pontos kifejezés, helyette a következő szócikk adhat némi támpontot: prezentálja magát, (be)mutatkozik, megjelenik.

-	==A prezentáció ~~szabályai~~==	+	==A prezentáció [[szabály]]ai==

	A prezentáció konkrét céllal szervezett, a célt szem előtt tartva megtervezett és megszerkesztett előadás. A prezentációnak strukturáltnak, célratörőnek, érthetőnek, motiválónak és professzionálisnak kell lennie. A prezentáció szabályainak megismertetésére és begyakoroltatására az üzleti életben tréningcégek tartanak képzéseket.		A prezentáció konkrét céllal szervezett, a célt szem előtt tartva megtervezett és megszerkesztett előadás. A prezentációnak strukturáltnak, célratörőnek, érthetőnek, motiválónak és professzionálisnak kell lennie. A prezentáció szabályainak megismertetésére és begyakoroltatására az üzleti életben tréningcégek tartanak képzéseket.
22. sor:		22. sor:
	==Prezentáció és interaktivitás==		==Prezentáció és interaktivitás==

-	A prezentáció egy meglehetősen alacsony interaktivitású műfaj, általában ~~információk~~, eredmények bemutatásának céljából tartják, ezért a közönség az előadó mondanivalójára kíváncsi. A vetített diasorozat általában csökkenti az interaktivitást, hiszen a nézők nem mindig hajlandóak megtörni az előadó láthatóan jól felépített gondolatmenetét.	+	A prezentáció egy meglehetősen alacsony interaktivitású műfaj, általában [[információ]]k, eredmények bemutatásának céljából tartják, ezért a közönség az előadó mondanivalójára kíváncsi. A vetített diasorozat általában csökkenti az interaktivitást, hiszen a nézők nem mindig hajlandóak megtörni az előadó láthatóan jól felépített gondolatmenetét.

	==Tudás-vizualizáció==		==Tudás-vizualizáció==

Predikció

2010-09-02T05:01:10Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 05:01 változat
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN		PETE KRISZTIÁN

-	'''A predikció, azaz előrejelzés a legáltalánosabb értelemben valamely múltbéli állapotból valamely jövőbeni állapotra vonatkozó állítást jelent. Teoretikusan pedig predikciónak nevezzük a ~~megfigyelésekből~~ levont, illetve azok alapján előállított hipotetikus magyarázatok logikai következményeit.'''	+	'''A predikció, azaz előrejelzés a legáltalánosabb értelemben valamely múltbéli állapotból valamely jövőbeni állapotra vonatkozó állítást jelent. Teoretikusan pedig predikciónak nevezzük a [[megfigyelés]]ekből levont, illetve azok alapján előállított hipotetikus magyarázatok logikai következményeit.'''


10. sor:		10. sor:
	==Predikció mint előrejelzés==		==Predikció mint előrejelzés==

-	Ha az előrejelzés értelemében vesszük a prdikciót, akkor az asztrológus, a madárjós, a fizikus, a gazdasági elemző, és a kommunikatív [[ágens]] is predikciókat tesz. Mindannyian különböző módszereket alkalmaznak, más és más előzetes előfeltevésekkel élnek, de mindannyiuk tevékenységének van egy olyan aspektusa, melyre azt mondhatjuk, prediktív. A madárjós azon előfeltevéssel él, hogy a madarak röpte az isteni akaratot közvetíti, az asztrológus abban hisz, hogy a bolygók és csillagok állása kapcsolatban áll a mi saját életünk történéseivel, a gazdasági elemző az épp divatos gazdasági modellek szabályszerűségeire támaszkodik, a természettudós a nemzedékek alatt felhalmozott tudás alapján felállított természeti törvényekre támaszkodik, míg a kommunikatív [[ágens]] talán nincs is tisztában azon előfeltevésekkel melyekkel a	+	Ha az előrejelzés értelemében vesszük a prdikciót, akkor az asztrológus, a madárjós, a fizikus, a gazdasági elemző, és a kommunikatív [[ágens]] is predikciókat tesz. Mindannyian különböző módszereket alkalmaznak, más és más előzetes előfeltevésekkel élnek, de mindannyiuk tevékenységének van egy olyan aspektusa, melyre azt mondhatjuk, prediktív. A madárjós azon előfeltevéssel él, hogy a madarak röpte az isteni akaratot közvetíti, az asztrológus abban hisz, hogy a bolygók és csillagok állása kapcsolatban áll a mi saját életünk történéseivel, a gazdasági elemző az épp divatos gazdasági modellek szabályszerűségeire támaszkodik, a természettudós a nemzedékek alatt felhalmozott tudás alapján felállított természeti törvényekre támaszkodik, míg a kommunikatív ágens talán nincs is tisztában azon előfeltevésekkel melyekkel a

	==Predikció és magyarázat (tudományelmélet)==		==Predikció és magyarázat (tudományelmélet)==

Prédikáció

2010-09-02T04:55:38Z

Keresztény értelmezések:

←Régebbi változat		2010. szeptember 2., 04:55 változat
7. sor:		7. sor:
	== Keresztény értelmezések ==		== Keresztény értelmezések ==

-	A Magyar Katolikus Lexikon szerint a prédikáció (a lat. praedico, 'közhírré tesz, kikiált' szóból): ~~retorikai~~ műfaj, tág értelemben a hit és erkölcs igazságait közösség előtt oktató céllal előadó beszéd;igehirdetés szoros értelemben a szentmisében a pap beszéde az evangélium után.	+	A Magyar Katolikus Lexikon szerint a prédikáció (a lat. praedico, 'közhírré tesz, kikiált' szóból): [[retorika]]i műfaj, tág értelemben a hit és erkölcs igazságait [[közösség]] előtt oktató céllal előadó beszéd; igehirdetés szoros értelemben a szentmisében a pap beszéde az evangélium után.

-	A prédikáció a középkor leggazdagabb ~~műfaja~~, minden vasárnapon és fontosabb ünnepen székesegyházakban, egyetemeken, templomokban és kolostorokban egyformán volt igehirdetés Európa szerte; élőszóban, a hallgatóság nyelvén: az egyháziak számára latinul, a híveknek népnyelven. A prédikációk egy töredékét írásba is foglalták, melyek sok esetben nem is hasonlítanak az élő szóban elhangzott prédikációkhoz, de mint pontos szabályok szerint szerkesztett, stilisztikai kérdésekre is hangsúlyt fektető írásművek irodalmi és művelődéstörténeti szempontból egyaránt fontosak.	+	A prédikáció a középkor leggazdagabb [[műfaj]]a, minden vasárnapon és fontosabb ünnepen székesegyházakban, egyetemeken, templomokban és kolostorokban egyformán volt igehirdetés Európa szerte; élőszóban, a hallgatóság nyelvén: az egyháziak számára latinul, a híveknek népnyelven. A prédikációk egy töredékét írásba is foglalták, melyek sok esetben nem is hasonlítanak az élő szóban elhangzott prédikációkhoz, de mint pontos szabályok szerint szerkesztett, stilisztikai kérdésekre is hangsúlyt fektető írásművek irodalmi és művelődéstörténeti szempontból egyaránt fontosak.

	Az első teljes terjedelmében fennmaradt magyarországi prédikáció (illetve annak latin megfelel a Halotti Beszéd (1150 k.), mely a kauzális igehirdetések egy genusához, a temetéshez kötődik.		Az első teljes terjedelmében fennmaradt magyarországi prédikáció (illetve annak latin megfelel a Halotti Beszéd (1150 k.), mely a kauzális igehirdetések egy genusához, a temetéshez kötődik.

Predikátum

2010-09-01T05:03:49Z

A fregei reform:

←Régebbi változat		2010. szeptember 1., 05:03 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
7. sor:		7. sor:
	== Predikátum ==		== Predikátum ==

-	A predikátum kifejezés a latin ’pare’ = elől, előre és a ’dicere’ = mondani kifejezésekből származik. A szóösszetétel így szó szerint azt jelenti: valamivel szemben, valamire való tekintettel állítani valamit. Egy elemi mondat azt a propozíciót fejezi ki, hogy valamely objektum valamely ~~attribútummal~~ rendelkezik (például: ’Pista ül’ vagy ’Pista szép’), illetve két vagy több objektum közti relációt (’Pista magasabb, mint Éva’). Az objektumok helyett álló kifejezéseket (’Pista’, ’Éva’) szubjektumoknak, az attribútumok vagy relációk helyett álló kifejezéseket (’szép’, ’ül’, ’magasabb, mint’) predikátumoknak nevezzük. A predikátum tehát az, amit egy mondatban a szubjektumról állítunk. Predikátum lehet ige, melléknévi vagy névszói kifejezés egyaránt.	+	A predikátum kifejezés a latin ’pare’ = elől, előre és a ’dicere’ = mondani kifejezésekből származik. A szóösszetétel így szó szerint azt jelenti: valamivel szemben, valamire való tekintettel állítani valamit. Egy elemi mondat azt a propozíciót fejezi ki, hogy valamely objektum valamely [[attribútum]]mal rendelkezik (például: ’Pista ül’ vagy ’Pista szép’), illetve két vagy több objektum közti relációt (’Pista magasabb, mint Éva’). Az objektumok helyett álló kifejezéseket (’Pista’, ’Éva’) szubjektumoknak, az attribútumok vagy relációk helyett álló kifejezéseket (’szép’, ’ül’, ’magasabb, mint’) predikátumoknak nevezzük. A predikátum tehát az, amit egy mondatban a szubjektumról állítunk. Predikátum lehet ige, melléknévi vagy névszói kifejezés egyaránt.

	A predikátumok – a nevektől eltérően – tagadhatók. A kategorikus grammatika szabályainak megfelelően lehetőség van a predikátumok egyéb kifejezésekkel való kombinációjának is. Ez azt jelenti, hogy a predikátumok önmagukban nem-teljesek: mondatértékű kijelentés kifejezésére egy predikátum csak akkor képes, ha más kifejezésekkel – leggyakrabban nevekkel – kombináljuk. Az ’ül’ a ’Pista ül’ mondatban egyargumentumú (vagy monadikus) predikátumnak minősül, mert egy üres argumentumhelye van (ahova egy névszót kell illeszteni). A többargumentumú (diadikus, triadikus stb.) predikátumokat relációs predikátumoknak is szokás nevezni: erre példa a ’szeret’ predikátum, melynek két argumentumhelye van, például a ’Pista szereti Jutkát’ esetében ennek logikai formája prefix írással: szeret(x,y), infix írással: (x)szeret(y). Az egyargumentumú predikátumokat intranzitív igékkel, a többargumentumú predikátumokat tranzitív igékkel vagy relációs kifejezésekkel lehet mondattá kiegészíteni. Különbséget lehet tenni a fentieken kívül az elsőrendű vagy logikai predikátumok, illetve a grammatikai vagy másodrendű predikátumok között. Az elsőrendű predikátumok az objektumról, míg a másodrendű predikátumok egy elsőrendű predikátumról állítanak valamit. E distinkció szellemében a ’létezik’, és a hozzá hasonló kifejezések másodrendű predikátumnak minősülnek.		A predikátumok – a nevektől eltérően – tagadhatók. A kategorikus grammatika szabályainak megfelelően lehetőség van a predikátumok egyéb kifejezésekkel való kombinációjának is. Ez azt jelenti, hogy a predikátumok önmagukban nem-teljesek: mondatértékű kijelentés kifejezésére egy predikátum csak akkor képes, ha más kifejezésekkel – leggyakrabban nevekkel – kombináljuk. Az ’ül’ a ’Pista ül’ mondatban egyargumentumú (vagy monadikus) predikátumnak minősül, mert egy üres argumentumhelye van (ahova egy névszót kell illeszteni). A többargumentumú (diadikus, triadikus stb.) predikátumokat relációs predikátumoknak is szokás nevezni: erre példa a ’szeret’ predikátum, melynek két argumentumhelye van, például a ’Pista szereti Jutkát’ esetében ennek logikai formája prefix írással: szeret(x,y), infix írással: (x)szeret(y). Az egyargumentumú predikátumokat intranzitív igékkel, a többargumentumú predikátumokat tranzitív igékkel vagy relációs kifejezésekkel lehet mondattá kiegészíteni. Különbséget lehet tenni a fentieken kívül az elsőrendű vagy logikai predikátumok, illetve a grammatikai vagy másodrendű predikátumok között. Az elsőrendű predikátumok az objektumról, míg a másodrendű predikátumok egy elsőrendű predikátumról állítanak valamit. E distinkció szellemében a ’létezik’, és a hozzá hasonló kifejezések másodrendű predikátumnak minősülnek.
15. sor:		15. sor:
	Frege óta nyilvánvaló, hogy például a ’Pista dohányzik’ illetve a ’Pista dohányzó’ mondat nem-teljes részei a ’dohányzik’ és a ’dohányzó’ kifejezések. A Ferge előtti nézet szerint a ’Pista dohányzó’ mondatban a nem-teljes komponens a ’van’ kopula (kb.: Pista ’van’ dohányzó; ’Pista is a smoker’), amelyhez két teljes kifejezés társul: ’Pista’ illetve a ’dohányzó’. Frege szerint a predikátumokat ki lehet egészíteni teljes mondattá, vagy nyitva is lehet hagyni változók használatával. Megkülönböztette a predikációt a kijelentéstől, mert utóbbinak el kell köteleződnie egy igazságérték (ti.: a mondat igazságértéke, igazsága vagy hamissága) mellett. Így minden kijelentésben bennfoglaltatik a predikáció, de nem minden predikáció kijelentés is egyben.		Frege óta nyilvánvaló, hogy például a ’Pista dohányzik’ illetve a ’Pista dohányzó’ mondat nem-teljes részei a ’dohányzik’ és a ’dohányzó’ kifejezések. A Ferge előtti nézet szerint a ’Pista dohányzó’ mondatban a nem-teljes komponens a ’van’ kopula (kb.: Pista ’van’ dohányzó; ’Pista is a smoker’), amelyhez két teljes kifejezés társul: ’Pista’ illetve a ’dohányzó’. Frege szerint a predikátumokat ki lehet egészíteni teljes mondattá, vagy nyitva is lehet hagyni változók használatával. Megkülönböztette a predikációt a kijelentéstől, mert utóbbinak el kell köteleződnie egy igazságérték (ti.: a mondat igazságértéke, igazsága vagy hamissága) mellett. Így minden kijelentésben bennfoglaltatik a predikáció, de nem minden predikáció kijelentés is egyben.

-	Frege a Fogalomírásban (Frege 1980) azt javasolja, hogy az ítéletábrázolásban ne legyen formális különbség predikátum és szubjektum között, és ezzel szakított a korábbi logikai hagyománnyal. A fogalomírás harmadik paragrafusában így ír: „A szubjektum és a predikátum megkülönböztetésének nincs helye ítéletábrázolásomban. Ennek igazolására megjegyzem, hogy két ítélet tartalma kétféleképpen különbözhet: először úgy, hogy azok a következmények, amelyek az egyikből bizonyos más ítéletekkel összekapcsolva következnek, folynak a másikból is ugyanazokkal a más ítéletekkel összekapcsolva; és másodszor úgy, hogy ez nem áll fenn. Az a két mondat, hogy „Plataénál a görögök legyőzték a perzsákat” és „Plataénál a perzsák vereséget szenvedtek a görögöktől” az első módon különbözik. (...) A tartalomnak azt a részét, amely mindkettőben ugyanaz, fogalmi tartalomnak nevezem. Mivel a fogalomírás szempontjából csak ennek van jelentősége, nem kell különbséget tennünk két olyan mondat között, amelyeknek fogalmi tartalma megegyezik. Ha azt mondják, hogy „szubjektum az a fogalom, amelyről az ítélet szól”, ez éppúgy illik a tárgyra is. (...) teljesen a matematikai formulanyelv példáját követem, amelyben szubjektumot és predikátumot ugyancsak legfeljebb erőszakkal lehet megkülönböztetni. Elképzelhető olyan nyelv, amelyben az a mondat, hogy „Arkhimédész életét vesztette Szirakúza bevételekor” a következőképpen fejezhető ki: ’Arkhimédész erőszakos halála Szirakúza bevételekor tény”. Itt megkülönböztethetünk, ha akarunk, szubjektumot és predikátumot, de a szubjektum foglalja magában az egész tartalmat, és a predikátumnak csak az a célja, hogy ezt ítéletté tegye. Az ilyen nyelvben az összes ítélet számára csak egyetlen predikátum lenne, nevezetesen a „tény”. ” (Frege 1980, p. 25 - 27)	+	Frege a Fogalomírásban (Frege 1980) azt javasolja, hogy az ítéletábrázolásban ne legyen formális különbség predikátum és szubjektum között, és ezzel szakított a korábbi logikai hagyománnyal. A fogalomírás harmadik paragrafusában így ír: „A szubjektum és a predikátum megkülönböztetésének nincs helye ítéletábrázolásomban. Ennek igazolására megjegyzem, hogy két ítélet tartalma kétféleképpen különbözhet: először úgy, hogy azok a következmények, amelyek az egyikből bizonyos más ítéletekkel összekapcsolva következnek, folynak a másikból is ugyanazokkal a más ítéletekkel összekapcsolva; és másodszor úgy, hogy ez nem áll fenn. Az a két mondat, hogy „Plataénál a görögök legyőzték a perzsákat” és „Plataénál a perzsák vereséget szenvedtek a görögöktől” az első módon különbözik. (...) A tartalomnak azt a részét, amely mindkettőben ugyanaz, fogalmi tartalomnak nevezem. Mivel a fogalomírás szempontjából csak ennek van jelentősége, nem kell különbséget tennünk két olyan mondat között, amelyeknek fogalmi tartalma megegyezik. Ha azt mondják, hogy „szubjektum az a fogalom, amelyről az ítélet szól”, ez éppúgy illik a tárgyra is. (...) teljesen a matematikai formulanyelv példáját követem, amelyben szubjektumot és predikátumot ugyancsak legfeljebb erőszakkal lehet megkülönböztetni. Elképzelhető olyan nyelv, amelyben az a mondat, hogy „Arkhimédész életét vesztette Szirakúza bevételekor” a következőképpen fejezhető ki: ’Arkhimédész erőszakos halála Szirakúza bevételekor tény”. Itt megkülönböztethetünk, ha akarunk, szubjektumot és predikátumot, de a szubjektum foglalja magában az egész tartalmat, és a predikátumnak csak az a célja, hogy ezt ítéletté tegye. Az ilyen nyelvben az összes ítélet számára csak egyetlen predikátum lenne, nevezetesen a „tény”. ” (Frege 1980, p. 25 - 27)

	== Predikátum-kalkulus ==		== Predikátum-kalkulus ==

Pragmatika

2010-09-01T04:52:12Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 1., 04:52 változat
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Csiszér Annamária)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Csiszér Annamária)

-	'''A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a szemiotika egyik ága, mely a jel és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja. '''	+	'''A pragmatika a jelekkel és jelrendszerekkel foglalkozó koncentrált (több hagyományos ismeretterületet átfogó, illetve azok határain elhelyezkedő) tudomány, a [[szemiotika]] egyik ága, mely a [[jel]] és jelfelhasználó viszonyát, a jelek kommunikációs folyamatban való használatának kérdéseit vizsgálja. '''

	==MÉK==		==MÉK==
9. sor:		9. sor:
	==Pragmatika és kommunikáció kapcsolata==		==Pragmatika és kommunikáció kapcsolata==

-	Hogyan függ a jelek használata, illetve értelmezése a jelfelhasználók bizonyos jellemzőitől (például társadalmi hovatartozásától), állapotától; vagy a kommunikációs folyamat jellemzőitől? Hogyan fejezzük ki magunkat világosan, úgy, hogy mások értsék is, sőt esetleg elismerjék a ~~véleményünket~~? Gyakori kérdés, hogy hogyan lesznek bizonyos jelek, jelvények, szimbólumok manipuláció, propaganda eszközei. Már a kérdésekből is látható, hogy a pragmatikának nagyon szoros kapcsolatai vannak a kommunikációelmélettel, szociológiával, pszichológiával. Vannak kapcsolatai a hermeneutikával is.	+	Hogyan függ a jelek használata, illetve értelmezése a jelfelhasználók bizonyos jellemzőitől (például társadalmi hovatartozásától), állapotától; vagy a kommunikációs folyamat jellemzőitől? Hogyan fejezzük ki magunkat világosan, úgy, hogy mások értsék is, sőt esetleg elismerjék a [[vélemény]]ünket? Gyakori kérdés, hogy hogyan lesznek bizonyos jelek, jelvények, szimbólumok manipuláció, propaganda eszközei. Már a kérdésekből is látható, hogy a pragmatikának nagyon szoros kapcsolatai vannak a kommunikációelmélettel, szociológiával, pszichológiával. Vannak kapcsolatai a hermeneutikával is.

	A pszichológiai-szociológiai elméletek szerint a pragmatikai készség tartalmazza:		A pszichológiai-szociológiai elméletek szerint a pragmatikai készség tartalmazza:

Poszturális

2010-09-01T04:48:30Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 1., 04:48 változat
1. sor:		1. sor:
	GAGYI ÁGNES		GAGYI ÁGNES

-	'''A posztúra testtartást jelent. Az orvostudomány a poszturális kontrollal és poszturális rendellenességekkel foglalkozik, az etológia a testtartással kapcsolatos ~~viselkedési~~ mintázatokkal, a pszichológia, szociálpszichológia és kommunikációtudomány poszturális kommunikációról is beszél.'''	+	'''A posztúra testtartást jelent. Az orvostudomány a poszturális kontrollal és poszturális rendellenességekkel foglalkozik, az [[etológia]] a testtartással kapcsolatos [[viselkedés]]i mintázatokkal, a pszichológia, szociálpszichológia és kommunikációtudomány poszturális kommunikációról is beszél.'''


	==Poszturális kontroll==		==Poszturális kontroll==

-	A poszturális kontroll azt jelenti, hogy az ember (vagy állat) a teste tömegének középpontját az alátámasztási felület felett képes tartani különböző testhelyzetekben, legyen az állás vagy mozgás. A poszturális kontroll egy perceptuális-motoros folyamat, amely a helyzet- és mozgásérzékelést, a szenzoros ~~információk~~ feldolgozását és annak a motoros válasznak a kiválasztását foglalja magába, amely fenntartja, vagy visszaállítja a test egyensúlyi helyzetét. Az állás, a felvett testhelyzet megtartása, az egyensúly tartása és az előremozgást biztosító mechanizmusok nem tudatosak, hanem automatizáltak.	+	A poszturális kontroll azt jelenti, hogy az ember (vagy állat) a teste tömegének középpontját az alátámasztási felület felett képes tartani különböző testhelyzetekben, legyen az állás vagy mozgás. A poszturális kontroll egy perceptuális-motoros folyamat, amely a helyzet- és mozgásérzékelést, a szenzoros [[információ]]k feldolgozását és annak a motoros válasznak a kiválasztását foglalja magába, amely fenntartja, vagy visszaállítja a test egyensúlyi helyzetét. Az állás, a felvett testhelyzet megtartása, az egyensúly tartása és az előremozgást biztosító mechanizmusok nem tudatosak, hanem automatizáltak.

	A poszturális válaszok fő integrálómechanizmusai kéreg alattiak, ebből következően automatikusak és veleszülettek. Egészséges gyermek számára szenzoros bemenetre és mozgáslehetőségre van szükség e funkciók éréséhez. A szenzoros-motoros terápiában a poszturális kontroll fejlesztésével más agytörzsi funkciók fejlődését is el lehet érni.		A poszturális válaszok fő integrálómechanizmusai kéreg alattiak, ebből következően automatikusak és veleszülettek. Egészséges gyermek számára szenzoros bemenetre és mozgáslehetőségre van szükség e funkciók éréséhez. A szenzoros-motoros terápiában a poszturális kontroll fejlesztésével más agytörzsi funkciók fejlődését is el lehet érni.

Posta

2010-09-01T04:45:24Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 1., 04:45 változat
6. sor:		6. sor:
	== Definíciója ==		== Definíciója ==

-	A posta olyan formalizált intézmény, amely természetes és/vagy ~~jogi~~ személyek közötti közvetített kommunikációban médiumként vesz részt. Médiumszerepe abban áll, hogy a kommunikáció írott, illetve tárgyi eszközeit közvetíti az ~~ágensek~~ között. A közvetített tartalom jellemzően levél, illetve csomag lehet.	+	A posta olyan formalizált intézmény, amely természetes és/vagy [[jog]]i személyek közötti közvetített kommunikációban médiumként vesz részt. Médiumszerepe abban áll, hogy a kommunikáció írott, illetve tárgyi eszközeit közvetíti az [[ágens]]ek között. A közvetített tartalom jellemzően levél, illetve csomag lehet.

	== A posta története Magyarországon ==		== A posta története Magyarországon ==

Portré

2010-09-01T04:43:15Z

←Régebbi változat		2010. szeptember 1., 04:43 változat
1. sor:		1. sor:
	GYENGE ZSOLT (Módosította: Demeter Márton)		GYENGE ZSOLT (Módosította: Demeter Márton)

-	'''Híres személyiség életétútját, gondolkodásmódját, tevékenységét bemutató mű. A portré megvalósulhat újságcikk, képzőművészeti alkotás, dokumentumfilm vagy könyv formájában.'''	+	'''Híres személyiség életétútját, gondolkodásmódját, tevékenységét bemutató mű. A portré megvalósulhat újságcikk, képzőművészeti [[alkotás]], [[dokumentumfilm]] vagy [[könyv]] formájában.'''


10. sor:		10. sor:
	== A portré, mint a Személy Képmása ==		== A portré, mint a Személy Képmása ==

-	Belting – de általában a művészettörténészek is – a portrét úgy definiálják, mint amely egy személy képmása (imago, εἰκων), megkülönböztetve ezzel például a tájképfestészettől vagy a históriától. Például egy szokásos vita-ikonon portrénak nevezzük a szent ~~arcképét~~, melyet körülvesznek a szent életét ábrázoló események (história). A személyes portré mindig a tisztelet tárgya, mert – mondja a szerző – tisztelni csak személyt lehet, általában pedig elmondható, hogy a személyes karakter kiváltképp az arcon mutatkozik.	+	Belting – de általában a művészettörténészek is – a portrét úgy definiálják, mint amely egy személy képmása (imago, εἰκων), megkülönböztetve ezzel például a tájképfestészettől vagy a históriától. Például egy szokásos vita-ikonon portrénak nevezzük a szent [[arckép]]ét, melyet körülvesznek a szent életét ábrázoló események (história). A személyes portré mindig a tisztelet tárgya, mert – mondja a szerző – tisztelni csak személyt lehet, általában pedig elmondható, hogy a személyes karakter kiváltképp az arcon mutatkozik.

	Meg kell jegyezni, hogy ez a megkülönböztetés nem teljesen jogos. Ugyanis a szentek életét, csodáit bemutató sorozat (általában az ikonok szélén, ciklusként megfestve) az egyházi hagyományban szintén a szent személyét bemutató portrénak minősül, ahogy a szentek életét elbeszélő legenda is portré, sőt, ikon (vö: hagiographia – ikonographia). Ezt az ’arc’ szó jelentésével összefüggésben lehet megmagyarázni, amely mindig vmely individuális lényegre utal – az arculat esetében pedig ideális arcra.		Meg kell jegyezni, hogy ez a megkülönböztetés nem teljesen jogos. Ugyanis a szentek életét, csodáit bemutató sorozat (általában az ikonok szélén, ciklusként megfestve) az egyházi hagyományban szintén a szent személyét bemutató portrénak minősül, ahogy a szentek életét elbeszélő legenda is portré, sőt, ikon (vö: hagiographia – ikonographia). Ezt az ’arc’ szó jelentésével összefüggésben lehet megmagyarázni, amely mindig vmely individuális lényegre utal – az arculat esetében pedig ideális arcra.

Politikai marketing

2010-08-31T06:19:29Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 31., 06:19 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
-	JUHÁSZ ATTILA~~, Political Capital~~	+	JUHÁSZ ATTILA

-	'''Az utóbbi évtizedekben a ~~politikai~~ kommunikációval foglalkozó ~~tudományok~~ egyik fő vizsgálódási területévé a politikai marketing kérdésköre vált. Így bár a politikai marketinget leggyakrabban úgy definiálják, hogy az a marketing politikában alkalmazott válfaja (Newman, 2000), a szakirodalomban a politikai marketing fogalma sokkal inkább a politikai kommunikáció fogalmához kapcsolódik. Ebből következően a politikai marketing a politikai kommunikáció egyik sajátos területeként értelmezhető, sőt, egyes definíciókban voltaképpen szinonimaként használatos a politikai marketing és a politikai kommunikáció fogalma. Utóbbi értelmezések a politikai kommunikációt és politikai marketinget egyszerűen a hatalom megszerzésének és megtartásának eszközeként fogják fel (Karácsony, 2000).'''	+	'''Az utóbbi évtizedekben a [[politika]]i kommunikációval foglalkozó [[tudomány]]ok egyik fő vizsgálódási területévé a politikai marketing kérdésköre vált. Így bár a politikai marketinget leggyakrabban úgy definiálják, hogy az a marketing politikában alkalmazott válfaja (Newman, 2000), a szakirodalomban a politikai marketing fogalma sokkal inkább a politikai kommunikáció fogalmához kapcsolódik. Ebből következően a politikai marketing a politikai kommunikáció egyik sajátos területeként értelmezhető, sőt, egyes definíciókban voltaképpen szinonimaként használatos a politikai marketing és a [[politikai kommunikáció]] fogalma. Utóbbi értelmezések a politikai kommunikációt és politikai marketinget egyszerűen a hatalom megszerzésének és megtartásának eszközeként fogják fel (Karácsony, 2000).'''

Politikai kommunikáció

2010-08-31T06:16:42Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 31., 06:16 változat
1. sor:		1. sor:
-	JUHÁSZ ATTILA~~, Political Capital~~	+	JUHÁSZ ATTILA

-	'''A ~~politikai~~ kommunikáció olyan komplex fogalom, illetve kutatási terület, amelynek nem létezik egyetlen, egységesen alkalmazható definíciója. A politikai kommunikáció éppen ezért csak interdiszciplináris megközelítésben vizsgálható, szerteágazó jelenségei szisztematikusan az 1950-es évektől kezdve fokozódó mértékben foglalkoztatják a társadalomtudományok művelőit. A politikai kommunikáció ma már egyaránt kiemelt témája a kommunikációtudományi, a szociológiai, a pszichológiai, az antropológiai, valamint a politikatudományi szakirodalomnak.'''	+	'''A [[politika]]i kommunikáció olyan komplex fogalom, illetve kutatási terület, amelynek nem létezik egyetlen, egységesen alkalmazható definíciója. A politikai kommunikáció éppen ezért csak interdiszciplináris megközelítésben vizsgálható, szerteágazó jelenségei szisztematikusan az 1950-es évektől kezdve fokozódó mértékben foglalkoztatják a társadalomtudományok művelőit. A politikai kommunikáció ma már egyaránt kiemelt témája a kommunikációtudományi, a szociológiai, a pszichológiai, az antropológiai, valamint a politikatudományi szakirodalomnak.'''


	==A politikai kommunikáció definíciói==		==A politikai kommunikáció definíciói==

-	A politikai kommunikáció, mint tér. Legtágabb értelemben a politikai kommunikáció egyfajta tér, a társadalmi nyilvánosság egyik jellegzetes metszete, amelyen belül több kommunikációs színtér – így például közpolitikai színtér, pártpolitikai színtér – különíthető el. Ebben az értelmezésben tehát politikai kommunikáció ugyanazt jelenti, mint a politikai nyilvánosság (Bátori et al., 2005).	+	A politikai kommunikáció, mint tér. Legtágabb értelemben a politikai kommunikáció egyfajta tér, a társadalmi nyilvánosság egyik jellegzetes metszete, amelyen belül több kommunikációs színtér – így például közpolitikai [[színtér]], pártpolitikai színtér – különíthető el. Ebben az értelmezésben tehát a politikai kommunikáció ugyanazt jelenti, mint a politikai [[nyilvánosság]] (Bátori et al., 2005).

	A politikai kommunikáció, mint folyamat. A leggyakrabban használatos meghatározások nem térnek vagy közegnek tekintik a politikai kommunikációt, hanem a nyilvánosság terében lejátszódó közlésfolyamatnak. Ezek szerint a politikai kommunikáció a politikai szereplők, a média szereplői, valamint a választók által létrehozott politikai információk, tartalmak cseréje, kölcsönhatása (Mazzoleni, 2003). Ebben a megközelítésben a politikai kommunikáció összetett jelenségvilága a kommunikáció legáltalánosabb, legegyszerűbb meghatározására vezethető vissza, azaz leírhatóvá válik a kommunikatív folyamatok alapelemei (kibocsátó, befogadó, üzenet, csatorna) szerint.		A politikai kommunikáció, mint folyamat. A leggyakrabban használatos meghatározások nem térnek vagy közegnek tekintik a politikai kommunikációt, hanem a nyilvánosság terében lejátszódó közlésfolyamatnak. Ezek szerint a politikai kommunikáció a politikai szereplők, a média szereplői, valamint a választók által létrehozott politikai információk, tartalmak cseréje, kölcsönhatása (Mazzoleni, 2003). Ebben a megközelítésben a politikai kommunikáció összetett jelenségvilága a kommunikáció legáltalánosabb, legegyszerűbb meghatározására vezethető vissza, azaz leírhatóvá válik a kommunikatív folyamatok alapelemei (kibocsátó, befogadó, üzenet, csatorna) szerint.

Politika

2010-08-31T06:13:27Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 31., 06:13 változat
1. sor:		1. sor:
	JUHÁSZ ATTILA		JUHÁSZ ATTILA

-	'''A politika olyan komplex fogalom, amelynek nincs egységes tudományos meghatározása, így a különböző definíciók a politika azon vonásait emelik ki, amelyek az adott definíció célja szempontjából a leglényegesebbek. Legyen szó bármilyen definícióról, a politika fogalmának meghatározásakor minden esetben az jelenti a kiindulópontot, hogy a világ azon szelete, amelyre a politika vonatkozik nem csak „úgy van”, azaz nem közvetlenül hozzáférhető az emberek számára. Így valamennyi politika-definícióban közös, hogy a politika a világ szimbolikus részéhez tartozik. (Horányi, 2007.)'''	+	'''A politika olyan komplex fogalom, amelynek nincs egységes tudományos meghatározása, így a különböző definíciók a politika azon vonásait emelik ki, amelyek az adott definíció célja szempontjából a leglényegesebbek. Legyen szó bármilyen definícióról, a politika fogalmának meghatározásakor minden esetben az jelenti a kiindulópontot, hogy a világ azon szelete, amelyre a politika vonatkozik nem csak „úgy van”, azaz nem közvetlenül hozzáférhető az emberek számára. Így valamennyi politika-definícióban közös, hogy a politika a világ [[szimbolikus]] részéhez tartozik. (Horányi, 2007.)'''


	==Politika és közügyek==		==Politika és közügyek==

-	A politika kifejezés a görög – városállamokat jelölő – „polisz” szóból származik, és eredendően a közös ügyekkel való foglalkozást jelenti. A politika tehát kizárólag a közügyek vonatkozásában értelmezhető. Magánügy nem is jelenhet meg a politikában, mivel a magánügy a politika keretében rögtön közüggyé válik. (Horányi, 2007.) A politika tehát a közügyek kezelésének eszköze és színtere, ami egyben azt is jelenti, hogy a politika megkerülhetetlen a ~~közösségben~~ élő emberek számára, hiszen ha valaki közügyekkel foglalkozik, akkor politizál.	+	A politika kifejezés a görög – városállamokat jelölő – „polisz” szóból származik, és eredendően a közös ügyekkel való foglalkozást jelenti. A politika tehát kizárólag a közügyek vonatkozásában értelmezhető. Magánügy nem is jelenhet meg a politikában, mivel a magánügy a politika keretében rögtön közüggyé válik. (Horányi, 2007.) A politika tehát a közügyek kezelésének eszköze és színtere, ami egyben azt is jelenti, hogy a politika megkerülhetetlen a [[közösség]]ben élő emberek számára, hiszen ha valaki közügyekkel foglalkozik, akkor politizál.

	==A politikafogalmak csoportosítása==		==A politikafogalmak csoportosítása==

Pletyka

2010-08-31T06:05:16Z

A pletyka meghatározása:

←Régebbi változat		2010. augusztus 31., 06:05 változat
7. sor:		7. sor:
	== A pletyka meghatározása ==		== A pletyka meghatározása ==

-	„A pletyka ismerhető szereplőkről szóló, lokális összefüggésekben értelmezett, nem publikus információ, melynek legfőbb ~~attribútuma~~ a terjedés. A pletykák összessége olyan információhalmaz, amely minden pillanatban fölülírja önmagát. A pletykálás az emberi faj egészére jellemző, kisebb közösségekben kialakuló, többszintű (polihierarchikus) szerveződésű kommunikációs hajlam.” (Szvetelszky 2002)	+	„A pletyka ismerhető szereplőkről szóló, lokális összefüggésekben értelmezett, nem publikus [[információ]], melynek legfőbb [[attribútum]]a a terjedés. A pletykák összessége olyan információhalmaz, amely minden pillanatban fölülírja önmagát. A pletykálás az emberi faj egészére jellemző, kisebb közösségekben kialakuló, többszintű (polihierarchikus) szerveződésű kommunikációs hajlam.” (Szvetelszky 2002)

-	A témaszemély (az, akiről pletykálunk) ismerhetősége egyrészt azt jelenti, hogy általunk ismert, hozzánk családi vagy társadalmi kapcsolat által kötődő egyénről van szó, másrészt az ismerhetőség kiterjed az olyanokra is, akiket a befogadó nem, csak a közlő ismer, vagyis csak hozzá kötődik bizonyos erősséggel.	+	A témaszemély (az, akiről pletykálunk) ismerhetősége egyrészt azt jelenti, hogy általunk ismert, hozzánk családi vagy társadalmi kapcsolat által kötődő egyénről van szó, másrészt az ismerhetőség kiterjed az olyanokra is, akiket a befogadó nem, csak a közlő ismer, vagyis csak hozzá kötődik bizonyos erősséggel.

	== A pletykáról szóló elméletek ==		== A pletykáról szóló elméletek ==

Piktogram

2010-08-31T06:02:33Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 31., 06:02 változat
1. sor:		1. sor:
	GYENGE ZSOLT (Módosította: Palovits Ildikó)		GYENGE ZSOLT (Módosította: Palovits Ildikó)

-	'''Nagyon leegyszerűsített, egyértelmű, konvencionális ~~jelentéssel~~ rendelkező vizuális ábrázolás. Leggyakrabban közlekedési, tájékozódási és ~~információs~~ céllal elhelyezett piktogramokkal találkozunk.'''	+	'''Nagyon leegyszerűsített, egyértelmű, konvencionális [[jelentés]]sel rendelkező vizuális [[ábrázolás]]. Leggyakrabban közlekedési, tájékozódási és [[információ]]s céllal elhelyezett piktogramokkal találkozunk.'''

Percepció

2010-08-31T05:27:12Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 31., 05:27 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN		PETE KRISZTIÁN

-	'''Azt a folyamatot, mely során az érzékszervi ingerek szervezett tapasztalássá fordítódnak, percepciónak, érzékelésnek hívjuk. A tapasztalat vagy észlelet a stimulus és a feldolgozási folyamat együttes terméke.'''	+	'''Azt a folyamatot, mely során az érzékszervi ingerek szervezett tapasztalássá fordítódnak, percepciónak, érzékelésnek hívjuk. A [[tapasztalat]] vagy észlelet a stimulus és a feldolgozási folyamat együttes terméke.'''


10. sor:		10. sor:
	==Percepció vagy észlelés ill. érzékelés==		==Percepció vagy észlelés ill. érzékelés==

-	A percepció által takart két fogalom (észlelés és érzékelés) nem feltétlenül szinoním. Mind a biológia, mind a pszichológia szintjén megkülönböztethetjük egymástól őket. A pszichológiában „az érzékletek egyszerű ingerek (például vörös fény) tapasztalásai, az észleletek pedig ezen érzékletek ~~integrációi~~ (például tűzoltóautó). A biológiai szinten érzékelési folyamatokról beszélünk az érzékszervekkel és az idegrendszer perifériás szintjeivel, míg észlelési folyamatokról az idegrendszer magasabb szintjeivel kapcsolatban.” Vagyis az érzéklet egy puszta adat, illetve annak rögzítése, de az észlelés már egy feldolgozást is magában foglal. (Atkinson et al, 1997, 105.)	+	A percepció által takart két fogalom (észlelés és érzékelés) nem feltétlenül szinoním. Mind a biológia, mind a pszichológia szintjén megkülönböztethetjük egymástól őket. A pszichológiában „az érzékletek egyszerű ingerek (például vörös fény) tapasztalásai, az észleletek pedig ezen érzékletek [[integráció]]i (például tűzoltóautó). A biológiai szinten érzékelési folyamatokról beszélünk az érzékszervekkel és az idegrendszer perifériás szintjeivel, míg észlelési folyamatokról az idegrendszer magasabb szintjeivel kapcsolatban.” Vagyis az érzéklet egy puszta adat, illetve annak rögzítése, de az észlelés már egy feldolgozást is magában foglal. (Atkinson et al, 1997, 105.)

	==Percepció a filozófiában==		==Percepció a filozófiában==
16. sor:		16. sor:
	Az érzékelés nagyon fontos forrása ismereteinknek, és a különböző filozófiai iskolák meglehetősen eltérő véleményeket alakítottak ki a kérdésről. Locke és az empiristák szerint az elme üres lap, és kizárólag a percepcióból származó információk kerülhetnek bele. Ezzel szemben Descartes (és a neokarteziánusok, mint pl. Chomsky) úgy gondolták, hogy vannak velünk született ismeretek is, melyek semmiféleképpen nem származhatnak a percepcióból. (Grayling 1997.)		Az érzékelés nagyon fontos forrása ismereteinknek, és a különböző filozófiai iskolák meglehetősen eltérő véleményeket alakítottak ki a kérdésről. Locke és az empiristák szerint az elme üres lap, és kizárólag a percepcióból származó információk kerülhetnek bele. Ezzel szemben Descartes (és a neokarteziánusok, mint pl. Chomsky) úgy gondolták, hogy vannak velünk született ismeretek is, melyek semmiféleképpen nem származhatnak a percepcióból. (Grayling 1997.)

-	Arisztotelész a percepciót az állatokat a növényektől megkülönböztető tulajdonságnak gondolta. Ezen felül az észlelés a hülomorfikus változás mintájára érthető meg: egy bizonyos ágencia tevékenységének hatására megváltozik, mint mikor a ház színe kékről fehérre változik, a festő, mint [[ágens]] tevékenységének eredményeként. „A percepció <egy szerv> megváltozásával és befolyásoltságával jár együtt... mivel úgy tűnik, nem más, mint változás.” (Arisztotelész xxxx, 416 b33-4.) Az észlelés tehát Arisztotelész felfogásában két megfelelő [[ágens]] interakciója, az egyik a cselekvésre (hatni) képes tárgy, a másik a képesség, mely befolyásolható. Arisztotelész szerint minden ilyen típusú változásnál az, amire a hatás irányul, átveszi annak formáját, ami a hatást gyakorolja, de csak abban az esetben beszélhetünk érzékelésről, ha az, amire a hatás irányul egy élő szervezet.	+	Arisztotelész a percepciót az állatokat a növényektől megkülönböztető tulajdonságnak gondolta. Ezen felül az észlelés a hülomorfikus változás mintájára érthető meg: egy bizonyos ágencia tevékenységének hatására megváltozik, mint mikor a ház színe kékről fehérre változik, a festő, mint [[ágens]] tevékenységének eredményeként. „A percepció <egy szerv> megváltozásával és befolyásoltságával jár együtt... mivel úgy tűnik, nem más, mint változás.” (Arisztotelész xxxx, 416 b33-4.) Az észlelés tehát Arisztotelész felfogásában két megfelelő ágens interakciója, az egyik a cselekvésre (hatni) képes tárgy, a másik a képesség, mely befolyásolható. Arisztotelész szerint minden ilyen típusú változásnál az, amire a hatás irányul, átveszi annak formáját, ami a hatást gyakorolja, de csak abban az esetben beszélhetünk érzékelésről, ha az, amire a hatás irányul egy élő szervezet.

	Azt mondja Arisztotelész, hogy „az észlelő képesség potencialitásban van, míg az észlelés már mindig aktualitásban”, és hogy ha valami az észlelés tárgyának hatása alatt áll, „olyanná alakítódik, mint amilyen maga az a dolog is.” (Arisztotelész xxxx, 418 a3-6.)		Azt mondja Arisztotelész, hogy „az észlelő képesség potencialitásban van, míg az észlelés már mindig aktualitásban”, és hogy ha valami az észlelés tárgyának hatása alatt áll, „olyanná alakítódik, mint amilyen maga az a dolog is.” (Arisztotelész xxxx, 418 a3-6.)

Mese

2010-08-31T05:14:46Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 31., 05:14 változat
(8 közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	JANKOVICH KRISZTINA		JANKOVICH KRISZTINA

-	'''A mese az epika műnemébe tartozó, terjedelmét tekintve kisepikai verses vagy prózai műfaj, amely valószerűtlen, fantasztikus-csodás elemekkel tarkított, térben és időben fiktív körülmények között játszódó cselekményeket felvonultató ~~alkotásokat~~ tartalmaz.'''	+	'''A mese az epika műnemébe tartozó, terjedelmét tekintve kisepikai verses vagy prózai [[műfaj]], amely valószerűtlen, fantasztikus-csodás elemekkel tarkított, térben és időben fiktív körülmények között játszódó cselekményeket felvonultató [[alkotás]]okat tartalmaz.'''

	== Magyar Értelmező Kéziszótár ==		== Magyar Értelmező Kéziszótár ==
9. sor:		9. sor:
	== Mesetípusok ==		== Mesetípusok ==

-	1. Népmese	+	'''1. Népmese'''

	A népmese a szóbeli elbeszélőköltészet egyik műfaja, amely több műfajcsoportot foglal magába, a köznyelvi használat azonban a valódi meséket érti rajta. A néprajztudomány az alábbi kategóriákat különbözteti meg:		A népmese a szóbeli elbeszélőköltészet egyik műfaja, amely több műfajcsoportot foglal magába, a köznyelvi használat azonban a valódi meséket érti rajta. A néprajztudomány az alábbi kategóriákat különbözteti meg:

-	*reális mese: formailag mese, amelyből azonban hiányzik a „csodás elem”. A nemzetközi irodalomban tréfás mesének hívják, a magyar elnevezés a jelleget hangsúlyozza, így ide sorolható az állatmese, a legenda- és novellamese és a hazugság- és formulamesék egy része is

-	**állatmese: ~~ebben~~ a ~~típusban az állatok az emberekhez hasonlóan gondolkodnak~~, ~~beszélnek~~, ~~cselekszenek~~, ~~de ezzel – ellentétben~~ a ~~tündérmesével – nem keltik~~ a ~~természetfelettiség érzetét. Az állatmese altípusai:~~	+	1.1 reális mese: formailag mese, amelyből azonban hiányzik a „csodás elem”. A nemzetközi irodalomban tréfás mesének hívják, a magyar elnevezés a jelleget hangsúlyozza, így ide sorolható az állatmese, a legenda- és novellamese és a hazugság- és formulamesék egy része is

-	***ezópusi / tanító mese (rövid, ~~csattanóra kihegyezett~~, ~~didaktikus történet)~~	+	1.1.1 állatmese: ebben a típusban az állatok az emberekhez hasonlóan gondolkodnak, beszélnek, cselekszenek, de ezzel – ellentétben a tündérmesével – nem keltik a természetfelettiség érzetét. Az állatmese altípusai:

-	***gyermekmese (rövid, ~~tréfás~~, ~~prózai mű, célja a gyermekek szórakoztatása, okítása~~)	+	1.1.1.1 ezópusi / tanító mese (rövid, csattanóra kihegyezett, didaktikus történet)

-	***mondókamese (~~kötött ritmusú~~, ~~kötött szótagszámú ujjkiolvasók~~, ~~lovagoltatók~~, ~~hintáztatók~~)	+	1.1.1.2 gyermekmese (rövid, tréfás, prózai mű, célja a gyermekek szórakoztatása, okítása)

-	**legendamese: általában Krisztus személyével kapcsolatos komoly és tréfás események elmondása, amelyben sokszor Szent Péter, Szent Mihály, az angyal és az ördög is szerephez jut. ~~Egy részük az eredetmagyarázó mondák közé sorolható~~, ~~amelyek a világ~~, ~~a természeti jelenségek~~, ~~az ember vagy az állatok teremtéséről, keletkezéséről szólnak.~~	+	1.1.1.3 mondókamese (kötött ritmusú, kötött szótagszámú ujjkiolvasók, lovagoltatók, hintáztatók)

-	**novellamese: ~~mágikus elemeket nem tartalmazó történet~~, ~~amelynek hőse egy leleményes~~, ~~eszes férfi vagy nő~~, ~~akit~~ a ~~szerencse vagy~~ a ~~sors segít illetve akadályoz célja elérésében~~	+	1.1.2 legendamese: általában Krisztus személyével kapcsolatos komoly és tréfás események elmondása, amelyben sokszor Szent Péter, Szent Mihály, az angyal és az ördög is szerephez jut. Egy részük az eredetmagyarázó mondák közé sorolható, amelyek a világ, a természeti jelenségek, az ember vagy az állatok teremtéséről, keletkezéséről szólnak.

-	**hazugságmese: ~~versbe szedett~~ vagy ~~dalolható formájú epikus mű~~, a ~~hazugság foka szerint reális~~ vagy ~~irreális mértékben felnagyított tárgyakról, eseményekről szóló mese~~	+	1.1.3 novellamese: mágikus elemeket nem tartalmazó történet, amelynek hőse egy leleményes, eszes férfi vagy nő, akit a szerencse vagy a sors segít illetve akadályoz célja elérésében

-	**formulamese: ~~szilárd szerkezeti felépítéssel rendelkező~~, ~~mesekezdő és mesezáró mondókát tartalmazó~~, ~~versszerűen zárt felépítésű~~ mese. Formájuk, eredetük, elterjedésük szerint igen különbözőek, jellemző közös vonásuk, hogy a változtatható elemek száma a változtathatatlanokhoz képest igen kevés. A formulamese néhány típusa:	+	1.1.4 hazugságmese: versbe szedett vagy dalolható formájú epikus mű, a hazugság foka szerint reális vagy irreális mértékben felnagyított tárgyakról, eseményekről szóló mese

-	***láncmese: ~~legegyszerűbb formája~~, ~~amikor~~ a ~~ritmikus szólamok mindegyike az előző szólam befejező szavával vagy szócsoportjával kezdődik~~	+	1.1.5 formulamese: szilárd szerkezeti felépítéssel rendelkező, mesekezdő és mesezáró mondókát tartalmazó, versszerűen zárt felépítésű mese. Formájuk, eredetük, elterjedésük szerint igen különbözőek, jellemző közös vonásuk, hogy a változtatható elemek száma a változtathatatlanokhoz képest igen kevés. A formulamese néhány típusa:

-	***halmozómese: a ~~hős vándorútjának minden állomásán egy-egy új elemmel kibővítve ismétli meg mondókáját~~	+	1.1.5.1 láncmese: legegyszerűbb formája, amikor a ritmikus szólamok mindegyike az előző szólam befejező szavával vagy szócsoportjával kezdődik

-	***felelgetős mese: a ~~mesemondó kérdéséből és a hallgatók vagy hallgatók válaszából álló, kötött formájú epikus mű~~	+	1.1.5.2 halmozómese: a hős vándorútjának minden állomásán egy-egy új elemmel kibővítve ismétli meg mondókáját

-	*mitikus mese / valódi mese: ~~gyűjtőnév, amely~~ a ~~hiedelem-~~, ~~hős-, tündér-, és varázsmeséket foglalja magába~~	+	1.1.5.3 felelgetős mese: a mesemondó kérdéséből és a hallgatók vagy hallgatók válaszából álló, kötött formájú epikus mű

-	**hiedelemmese: ~~olyan elemeket és motívumokat tartalmaznak~~, ~~amelyek~~ a ~~néphitben is azonos formában és tartalommal fordulnak elő~~, ~~nem csak mese~~, ~~hanem hiedelemmonda alakban is megjelenhetnek~~	+	1.2 mitikus mese / valódi mese: gyűjtőnév, amely a hiedelem-, hős-, tündér-, és varázsmeséket foglalja magába

-	**hősmese: ~~nagyszabású tettről szól~~, ~~amelyet~~ a ~~táltos tulajdonságokkal rendelkező hős visz végbe~~	+	1.2.1 hiedelemmese: olyan elemeket és motívumokat tartalmaznak, amelyek a néphitben is azonos formában és tartalommal fordulnak elő, nem csak mese, hanem hiedelemmonda alakban is megjelenhetnek

-	**tündérmese: ~~szereplői tündérek~~, ~~tündérkirálynő illetve Tündérország, tágabb értelemben véve – emberfeletti~~ tulajdonságokkal rendelkező ~~hősök természetfeletti cselekedeteiről szóló mesék~~	+	1.2.2 hősmese: nagyszabású tettről szól, amelyet a táltos tulajdonságokkal rendelkező hős visz végbe

-	**varázsmese: ~~varázslókat~~, ~~elvarázsolt személyeket és városokat~~, ~~varázslatos tárgyakat felvonultató~~ mesék~~, szűkebb értelemben az európai mesekincs perzsa-arab eredetű darabjai~~	+	1.2.3 tündérmese: szereplői tündérek, tündérkirálynő illetve Tündérország, tágabb értelemben véve – emberfeletti tulajdonságokkal rendelkező hősök természetfeletti cselekedeteiről szóló mesék

-	2. Műmese / Irodalmi mese	+	1.2.4 varázsmese: varázslókat, elvarázsolt személyeket és városokat, varázslatos tárgyakat felvonultató mesék, szűkebb értelemben az európai mesekincs perzsa-arab eredetű darabjai
		+
		+
		+	'''2. Műmese / Irodalmi mese'''

	A műmese definíciója a népmese felől, kettőjük összehasonlítása, különbségeik felsorolása nyomán írható le. Az első, döntő különbség nép- és műmese között a szerzőség kérdése felől közelíthető meg. A népmesék íróinak kilétét homály fedi, míg a műmesék alkotói név szerint ismertek. Ezzel függ össze a változtathatóság / állandóság dimenziója illetve a mese létformája mentén történő megközelítés is: a népmesék – mivel szóbeli hagyományozódás révén terjednek – formája rögzítetlen, addig az irodalmi mese írott formájú hagyományozódása az állandóságot biztosítja.		A műmese definíciója a népmese felől, kettőjük összehasonlítása, különbségeik felsorolása nyomán írható le. Az első, döntő különbség nép- és műmese között a szerzőség kérdése felől közelíthető meg. A népmesék íróinak kilétét homály fedi, míg a műmesék alkotói név szerint ismertek. Ezzel függ össze a változtathatóság / állandóság dimenziója illetve a mese létformája mentén történő megközelítés is: a népmesék – mivel szóbeli hagyományozódás révén terjednek – formája rögzítetlen, addig az irodalmi mese írott formájú hagyományozódása az állandóságot biztosítja.
53. sor:		55. sor:
	Boldizsár Ildikó a proppi mesemorfológiából kiindulva egy öt típusból álló meseelemzési rendszert állít fel. Propp szerint a mese struktúrájának alapelemei a szereplők funkciói, amelyből harmincegyet különít el: eltávozás, tilalom, tilalom megszegése, az ellenfél tudakozódása, értesülésadás, cselvetés, kézrejátszás, károkozás, károkozás vagy hiány, közvetítés/bekapcsoló mozzanat, induló ellenakció, útnak indulás, az adományozó első funkciója, a hős reagálása, a varázseszköz elnyerése, térbeli helyváltoztatás két birodalom között/kalauzolás, küzdelem, megbélyegzés/megjelölés, győzelem, baj vagy hiány megszüntetése, visszafordulás, üldözés/kergetés, megmenekülés, felismeretlen megérkezés, jogtalan követelés, nehéz feladat, megoldás, felismerés, leleplezés, transzfiguráció, büntetés, esküvő. Propp szerint nem csak a funkciók, de a funkciókat betöltő szerepek is állandóságot mutatnak, amelyek a következők: ellenfél/károkozó, az adományozó, a segítőtárs, a cárkisasszony/az apja, az útnak indító, a hős és az álhős. A morfológiai analízis valamint a mesei szerkezet és a kompozíciós elemek összehasonlítása után Boldizsár Ildikó öt csoportot különít el:		Boldizsár Ildikó a proppi mesemorfológiából kiindulva egy öt típusból álló meseelemzési rendszert állít fel. Propp szerint a mese struktúrájának alapelemei a szereplők funkciói, amelyből harmincegyet különít el: eltávozás, tilalom, tilalom megszegése, az ellenfél tudakozódása, értesülésadás, cselvetés, kézrejátszás, károkozás, károkozás vagy hiány, közvetítés/bekapcsoló mozzanat, induló ellenakció, útnak indulás, az adományozó első funkciója, a hős reagálása, a varázseszköz elnyerése, térbeli helyváltoztatás két birodalom között/kalauzolás, küzdelem, megbélyegzés/megjelölés, győzelem, baj vagy hiány megszüntetése, visszafordulás, üldözés/kergetés, megmenekülés, felismeretlen megérkezés, jogtalan követelés, nehéz feladat, megoldás, felismerés, leleplezés, transzfiguráció, büntetés, esküvő. Propp szerint nem csak a funkciók, de a funkciókat betöltő szerepek is állandóságot mutatnak, amelyek a következők: ellenfél/károkozó, az adományozó, a segítőtárs, a cárkisasszony/az apja, az útnak indító, a hős és az álhős. A morfológiai analízis valamint a mesei szerkezet és a kompozíciós elemek összehasonlítása után Boldizsár Ildikó öt csoportot különít el:

-	*alapforma, a szájhagyományozódó tündérmese

-	*át- és feldolgozott tündérmese (Benedek Elek, Illyés Gyula, Grimm testvérek)	+	2.1 alapforma, a szájhagyományozódó tündérmese
		+
		+	2.2 át- és feldolgozott tündérmese (Benedek Elek, Illyés Gyula, Grimm testvérek)

-	*deformált tündérmese (a gyermekkönyvpiac esztétikai értékeket nélkülöző kiadványai)	+	2.3 deformált tündérmese (a gyermekkönyvpiac esztétikai értékeket nélkülöző kiadványai)

-	*helyettesített és inverz tündérmese (Andersen, Pilinszky János, Lázár Ervin, Milne)	+	2.4 helyettesített és inverz tündérmese (Andersen, Pilinszky János, Lázár Ervin, Milne)

-	*asszimilált és specializált tündérmese	+	2.5 asszimilált és specializált tündérmese

	== Irodalom ==		== Irodalom ==

Nem verbális kommunikáció

2010-08-30T05:13:23Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 30., 05:13 változat
1. sor:		1. sor:
	GYENGE ZSOLT (Módosította: Myat Kornél, Nagy Nóra)		GYENGE ZSOLT (Módosította: Myat Kornél, Nagy Nóra)

-	'''A [[nyelv]]i megnyilvánulások olyan formáit nevezzük nem verbális (nonverbális) kommunikációnak, mely a verbális (szóbeli) tagolt emberi nyelven kívül esik. A kommunikációs [[interakció]]k során a verbális megnyilvánulásainkat számtalan nem verbális kíséri. Nem verbális kommunikációnak tartjuk a testbeszéddel, [[gesztus]]okkal és mimikával, [[kép]]ekkel,hangokkal, zörejekkel és egyéb nem nyelvi [[jel]]ekkel történő kommunikációt. A kommunikációs interakcióink során a ~~nonverbális~~ kommunikáció ~~aránya~~ 60-65%-a ~~nem verbális~~.'''	+	'''A [[nyelv]]i megnyilvánulások olyan formáit nevezzük nem verbális (nonverbális) kommunikációnak, mely a verbális (szóbeli) tagolt emberi nyelven kívül esik. A kommunikációs [[interakció]]k során a verbális megnyilvánulásainkat számtalan nem verbális kíséri. Nem verbális kommunikációnak tartjuk a testbeszéddel, [[gesztus]]okkal és mimikával, [[kép]]ekkel,hangokkal, zörejekkel és egyéb nem nyelvi [[jel]]ekkel történő kommunikációt. A kommunikációs interakcióink során a kommunikáció 60-65%-a nemverbális.'''

	A nem verbális kommunikáció fogalmát csak az utóbbi 50-60 évben használják. Korábban ezekre a jelenségekre csupán mint érzelmi megnyilvánulásokra tekintettek. Az ötvenes évek óta a rendszerelmélet kialakulásával ugyanúgy a kommunikáció, a jelcsere megnyilvánulási formájának tekintik, mint a beszédet. A nonverbális kommunikáció során szintén kódolás-dekódolás zajlik, amelyet a közlő és a befogadó fél viszonylag könnyedén, automatikusan értelmez (pl.: a mosolyra való gyors reagálás).		A nem verbális kommunikáció fogalmát csak az utóbbi 50-60 évben használják. Korábban ezekre a jelenségekre csupán mint érzelmi megnyilvánulásokra tekintettek. Az ötvenes évek óta a rendszerelmélet kialakulásával ugyanúgy a kommunikáció, a jelcsere megnyilvánulási formájának tekintik, mint a beszédet. A nonverbális kommunikáció során szintén kódolás-dekódolás zajlik, amelyet a közlő és a befogadó fél viszonylag könnyedén, automatikusan értelmez (pl.: a mosolyra való gyors reagálás).

Pártsajtó

2010-08-29T04:38:59Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 29., 04:38 változat
1. sor:		1. sor:
	NAGY KÁROLY ZSOLT (Módosította: Szakács István)		NAGY KÁROLY ZSOLT (Módosította: Szakács István)

-	'''Pártsajtónak nevezzük a ~~politikai~~ pártok tulajdonában lévő és általuk finanszírozott sajtótermékeket.'''	+	'''Pártsajtónak nevezzük a [[politika]]i pártok tulajdonában lévő és általuk finanszírozott sajtótermékeket.'''


	==Meghatározás==		==Meghatározás==

-	Jóllehet nem teljesen egyértelmű és konzekvens a megkülönböztetés, de a pártsajtó fenti meghatározásától eltérően pártos sajtóról, illetve újságírásról (esetleg elkötelezett sajtóról és újságírásról) beszélünk azon sajtótermékek esetében, melyek tulajdonjogilag, illetve financiális szempontból nem tartoznak ugyan egy-egy politikai párthoz, ám értékrendjük egyértelműen jelez ilyen kötődéseket, vagyis amíg formálisan függetlenek egy adott politikai párttól, a párt által megtestesített politikai ideológiához mégis hűségesek. A pártsajtó kifejezés ugyanakkor kettős történeti ~~értelemmel~~ is bír: használatos egyfelől a 19. századi sajtótörténet egy meghatározott korszakának jellemzésére, illetve a volt szocialista országok sajtójának jelölésére.	+	Jóllehet nem teljesen egyértelmű és konzekvens a megkülönböztetés, de a pártsajtó fenti meghatározásától eltérően pártos sajtóról, illetve újságírásról (esetleg elkötelezett sajtóról és újságírásról) beszélünk azon sajtótermékek esetében, melyek tulajdonjogilag, illetve financiális szempontból nem tartoznak ugyan egy-egy politikai párthoz, ám értékrendjük egyértelműen jelez ilyen kötődéseket, vagyis amíg formálisan függetlenek egy adott politikai párttól, a párt által megtestesített politikai ideológiához mégis hűségesek. A pártsajtó kifejezés ugyanakkor kettős történeti [[értelem]]mel is bír: használatos egyfelől a 19. századi sajtótörténet egy meghatározott korszakának jellemzésére, illetve a volt szocialista országok sajtójának jelölésére.

-	Általánosságban elmondható, hogy a „viszonylagos béke, gazdasági fejlődés és társadalmi konszenzus idején a lapok általában a valóság hű ábrázolására törekedtek; ilyenkor az objektivitás-doktrína (vagy annak valamelyik történeti előzménye) dominált. A társadalmi válságok azonban arra késztették az újságírókat, hogy nyíltan állást foglaljanak, és maguk is a valóság alakítására törekedjenek; ~~konfliktusok~~ idején így a különböző politikai csoportosulások vagy eszmék mellett elkötelezett újságírás uralkodott.” (Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrína nyomában.) A pártosság mint egy lehetséges újságírói attitűd választása azonban nem csupán az objektívnek nevezhető társadalmi viszonyoktól, hanem azok szemléletének módjától is függ: amennyiben egy társadalmi csoport adott körülmények között veszélyeztetve érzi magát, nagyobb valószínűséggel választja a kommunikációnak ezt a formáját.	+	Általánosságban elmondható, hogy a „viszonylagos béke, gazdasági fejlődés és társadalmi konszenzus idején a lapok általában a valóság hű ábrázolására törekedtek; ilyenkor az objektivitás-doktrína (vagy annak valamelyik történeti előzménye) dominált. A társadalmi válságok azonban arra késztették az újságírókat, hogy nyíltan állást foglaljanak, és maguk is a valóság alakítására törekedjenek; [[konfliktus]]ok idején így a különböző politikai csoportosulások vagy eszmék mellett elkötelezett újságírás uralkodott.” (Bajomi-Lázár Péter: Az objektivitás-doktrína nyomában.) A pártosság mint egy lehetséges újságírói attitűd választása azonban nem csupán az objektívnek nevezhető társadalmi viszonyoktól, hanem azok szemléletének módjától is függ: amennyiben egy társadalmi csoport adott körülmények között veszélyeztetve érzi magát, nagyobb valószínűséggel választja a kommunikációnak ezt a formáját.

	A párt- vagy pártos sajtó így – demokratikus körülmények között – a vélemény-újságírás egyik formája.		A párt- vagy pártos sajtó így – demokratikus körülmények között – a vélemény-újságírás egyik formája.

Participáció

2010-08-29T04:22:26Z

←Régebbi változat		2010. augusztus 29., 04:22 változat
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Szakács István)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Szakács István)

-	'''A participáció kifejezésen olyan folyamatot értünk, melyben egyének vagy csoportok összegyűlnek hogy kommunikáljanak, ~~interakcióba~~ lépjenek egymással, ~~információt~~ cseréljenek vagy ismereteket halmozzanak fel bizonyos témákkal, problémákkal, ~~döntésekkel~~ kapcsolatban, s hogy a döntéshozatalban, problémamegoldásban közösen vegyenek részt.'''	+	'''A participáció kifejezésen olyan folyamatot értünk, melyben egyének vagy csoportok összegyűlnek hogy kommunikáljanak, [[interakció]]ba lépjenek egymással, [[információ]]t cseréljenek vagy ismereteket halmozzanak fel bizonyos témákkal, problémákkal, [[döntés]]ekkel kapcsolatban, s hogy a döntéshozatalban, problémamegoldásban közösen vegyenek részt.'''