Kommunikációtudományi Nyitott Enciklopédia - Friss változtatások [hu]

Reflexivitás

Magyaraagnes — Thu, 09 Sep 2010 21:08:33 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 9., 21:08 változat
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Nemes Éva)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Nemes Éva)

-	'''A reflexivitás latin változata a latin reflectere ige származéka, amelynek ~~jelentései~~: ’visszahajlik’, ’önmagára hajlik’. Mai értelmében e jelentés metaforizálódik: ’öntudatos’, ’önmagára utaló’. „Animum reflectere” = „a gondolatokat ráirányítani valamire”.'''	+	'''A reflexivitás latin változata a latin reflectere ige származéka, amelynek [[jelentés]]ei: ’visszahajlik’, ’önmagára hajlik’. Mai értelmében e jelentés metaforizálódik: ’öntudatos’, ’önmagára utaló’. „Animum reflectere” = „a gondolatokat ráirányítani valamire”.'''

	==MÉK==		==MÉK==
13. sor:		13. sor:
	*A fizikában a tárgyak tükrözését értjük rajta, vagy fénysugarak vagy egyéb hullámok visszaverését.		*A fizikában a tárgyak tükrözését értjük rajta, vagy fénysugarak vagy egyéb hullámok visszaverését.

-	*A pszichológiában a reflexió a figyelem visszairányítása a külvilág tárgyairól a lelki megélésre, a ~~tudati~~ tevékenységre, a megismerő, gondolkodó szubjektumra.	+	*A pszichológiában a reflexió a figyelem visszairányítása a külvilág tárgyairól a lelki megélésre, a [[tudat]]i tevékenységre, a megismerő, gondolkodó szubjektumra.

	*a filozófiában egyszerűen a gondolkodást, illetőleg az elmebeli tevékenységet jelöli:		*a filozófiában egyszerűen a gondolkodást, illetőleg az elmebeli tevékenységet jelöli:

Referáló sajtó

Magyaraagnes — Thu, 09 Sep 2010 21:05:54 GMT

A referáló sajtó fogalma:

←Régebbi változat		2010. szeptember 9., 21:05 változat
3. sor:		3. sor:
	==A referáló sajtó fogalma==		==A referáló sajtó fogalma==

-	A referáló sajtó a modern hírlapok kora-újkori előfutárának tekinthető. A referáló sajtó kizárólag hírek rovatstruktúra nélküli, „ömlesztett” ismertetésére szorítkozott, száraz, ~~címnélküli~~ beszámolóihoz kommentár, megjegyzés csak a legritkább esetben tartozott. Témáiként elsősorban a fejedelmek, feudális urak tettei, udvari események, háborúk vagy különleges események szolgáltak, melyeket színtelenül, szárazon referáltak. A híreket a származási hely szerint (városok) közlik.	+	A referáló sajtó a modern hírlapok kora-újkori előfutárának tekinthető. A referáló sajtó kizárólag hírek rovatstruktúra nélküli, „ömlesztett” ismertetésére szorítkozott, száraz, cím nélküli beszámolóihoz [[kommentár]], megjegyzés csak a legritkább esetben tartozott. Témáiként elsősorban a fejedelmek, feudális urak tettei, udvari események, háborúk vagy különleges események szolgáltak, melyeket színtelenül, szárazon referáltak. A híreket a származási hely szerint (városok) közlik.

-	Ennek okait leginkább a hatalométól eltérő ~~véleményeket~~ korlátozó cenzúrában, illetve a ~~politikai~~ közvélemény fejletlenségében kell keresni. A referáló sajtó termékeit hírlevél formában, a postajáratokhoz igazítva terjesztették. Jellemzően kis terjedelmű, egylapos kiadványok eleinte rendszertelenül, később a postajáratoknak köszönhetően heti rendszerességgel jelentek meg. Elterjedésükkel együtt járt az olvasóközönség kiszélesedése, valamint a cenzúra (állami beavatkozás) elterjedése.	+	Ennek okait leginkább a hatalométól eltérő [[vélemény]]eket korlátozó cenzúrában, illetve a [[politika]]i közvélemény fejletlenségében kell keresni. A referáló sajtó termékeit hírlevél formában, a postajáratokhoz igazítva terjesztették. Jellemzően kis terjedelmű, egylapos kiadványok eleinte rendszertelenül, később a postajáratoknak köszönhetően heti rendszerességgel jelentek meg. Elterjedésükkel együtt járt az olvasóközönség kiszélesedése, valamint a cenzúra (állami beavatkozás) elterjedése.

	Az egyes országokra – pl. Franciaországra vagy Angliára – jellemző cenzúra miatt több sajtótermékeket a célországon kívül, elsősorban Hollandiában készítettek. Az első két angol nyelvű hírlap Hollandiában jelenik meg (1626 Coranto, News Book).		Az egyes országokra – pl. Franciaországra vagy Angliára – jellemző cenzúra miatt több sajtótermékeket a célországon kívül, elsősorban Hollandiában készítettek. Az első két angol nyelvű hírlap Hollandiában jelenik meg (1626 Coranto, News Book).
-	A szerzői jogot nem ismerő kor gyakorlatának megfelelően a megjelent lapokat továbbmásolták, -fordították, ~~vagy~~ esetleg újranyomtatták.	+	A szerzői jogot nem ismerő kor gyakorlatának megfelelően a megjelent lapokat továbbmásolták, -fordították, esetleg újranyomtatták.

	==A referáló sajtó Európában==		==A referáló sajtó Európában==

Redundancia

Magyaraagnes — Thu, 09 Sep 2010 21:01:51 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 9., 21:01 változat
1. sor:		1. sor:
	KÉRI RITA (Módosította: Vizler András)		KÉRI RITA (Módosította: Vizler András)

-	'''A redundancia az a felesleg az ~~információban~~, amely nélkül az üzenet még egyértelmű volna.'''	+	'''A redundancia az a felesleg az [[információ]]ban, amely nélkül az üzenet még egyértelmű volna.'''


10. sor:		10. sor:
	== A fogalomról általában ==		== A fogalomról általában ==

-	A ~~nyelvi~~ kommunikáció során a beszélő ~~jeleket~~ küld a hallgató felé a csatornán keresztül. A csatornában azonban a hasznos jeleken kívül más, zavaró elemek, ún. zajok is hatnak, amelyek kisebb-nagyobb mértékben torzíthatják az információt hordozó jeleket, emiatt a felfogott jelek sokszor nem pontosan azonosak a leadott jelekkel. Emiatt bizonytalanná válhat a beszéd megértése. A kommunikációs zavarok elkerülésére a nyelv túlbiztosítja magát: ugyanazt a tartalmat több jellel is kifejezi. Így vannak olyan jelek, amelyek nem új információt hordoznak, hanem a korábbit ismétlik, (erősítik meg). Ezek a jelek a redundáns jelek.	+	A [[nyelv]]i kommunikáció során a beszélő [[jel]]eket küld a hallgató felé a csatornán keresztül. A csatornában azonban a hasznos jeleken kívül más, zavaró elemek, ún. zajok is hatnak, amelyek kisebb-nagyobb mértékben torzíthatják az információt hordozó jeleket, emiatt a felfogott jelek sokszor nem pontosan azonosak a leadott jelekkel. Emiatt bizonytalanná válhat a beszéd megértése. A kommunikációs zavarok elkerülésére a nyelv túlbiztosítja magát: ugyanazt a tartalmat több jellel is kifejezi. Így vannak olyan jelek, amelyek nem új információt hordoznak, hanem a korábbit ismétlik, (erősítik meg). Ezek a jelek a redundáns jelek.

-	A valós ~~rendszerekben~~ az egyes jelek előfordulási valószínűsége nem azonos, így információ tartalmuk sem azonos. Az információtartalom és az előfordulási valószínűsége fordított arányban van egymással. Az információ tartalom annál nagyobb, minél kisebb az előfordulás valószínűsége. Shannon ezt entrópiának nevezi. Minél tömörebb egy közlemény, annál nagyobb az entrópiája. Az entrópia csökkentésére szolgál a redundancia. Azt mindig a körülmények (pl. a beszédhelyzet) tényezői határozzák meg, hogy mekkora legyen egy közlés tömörsége. Teljesen redundancia-mentes rendszert ugyanakkor nincs értelme szervezni, mivel az csak laboratóriumi körülmények között működne. A legkisebb zavar is megakadályozná az információ hibátlan továbbítását. Emellett a 100%-os információs telítettségű közlemény az ember számára rövid idő elteltével – a figyelem fáradékonysága miatt – felfoghatatlan.	+	A valós [[rendszer]]ekben az egyes jelek előfordulási valószínűsége nem azonos, így információ tartalmuk sem azonos. Az információtartalom és az előfordulási valószínűsége fordított arányban van egymással. Az információ tartalom annál nagyobb, minél kisebb az előfordulás valószínűsége. Shannon ezt entrópiának nevezi. Minél tömörebb egy közlemény, annál nagyobb az entrópiája. Az entrópia csökkentésére szolgál a redundancia. Azt mindig a körülmények (pl. a beszédhelyzet) tényezői határozzák meg, hogy mekkora legyen egy közlés tömörsége. Teljesen redundancia-mentes rendszert ugyanakkor nincs értelme szervezni, mivel az csak laboratóriumi körülmények között működne. A legkisebb zavar is megakadályozná az információ hibátlan továbbítását. Emellett a 100%-os információs telítettségű közlemény az ember számára rövid idő elteltével – a figyelem fáradékonysága miatt – felfoghatatlan.

	A kommunikátorok állandóan ellenőrzik az üzenet pontos jelentését a lehetségessel szemben, s hogy mi a lehetséges jelentése, azt a kódról, a kontextusról és az üzenet típusáról szerzett tapasztalataink határozzák meg, vagyis a konvencióra és a használatra vonatkozó tapasztalataink összessége. A redundancia növelésével az entropikus üzenet átadásának problémái is leküzdhetők (egy váratlan üzenetet többször el kell ismételnünk, vagy meg kell magyaráznunk más szavakkal).		A kommunikátorok állandóan ellenőrzik az üzenet pontos jelentését a lehetségessel szemben, s hogy mi a lehetséges jelentése, azt a kódról, a kontextusról és az üzenet típusáról szerzett tapasztalataink határozzák meg, vagyis a konvencióra és a használatra vonatkozó tapasztalataink összessége. A redundancia növelésével az entropikus üzenet átadásának problémái is leküzdhetők (egy váratlan üzenetet többször el kell ismételnünk, vagy meg kell magyaráznunk más szavakkal).

Reális világ

Magyaraagnes — Thu, 09 Sep 2010 20:58:30 GMT

Etimológia és jelentés:

←Régebbi változat		2010. szeptember 9., 20:58 változat
1. sor:		1. sor:
	BOKOR TAMÁS		BOKOR TAMÁS

-	== Etimológia és jelentés ==	+	== Etimológia és [[jelentés]] ==

-	A világ legáltalánosabb értelemben az összes létező halmazát jelenti. Vagyis a világ magában foglal mindent, ami létezik. Ez értelmezhető úgy, mint az összes entitást (fikcionálisakat és lehetségeseket is) magában foglaló halmaz, és úgy is, mint a valóságos (fizikai) létezéssel bíró entitásokat magában foglaló halmaz. A reális világ e kettős felfogásban úgy jelenik meg, mint a kézzelfogható, megtapasztalható, közvetlenül érzékelhető jelenségek halmaza, gyűjtőhelye.	+	A [[világ]] legáltalánosabb értelemben az összes létező halmazát jelenti. Vagyis a világ magában foglal mindent, ami létezik. Ez értelmezhető úgy, mint az összes entitást (fikcionálisakat és lehetségeseket is) magában foglaló halmaz, és úgy is, mint a valóságos (fizikai) létezéssel bíró entitásokat magában foglaló halmaz. A reális világ e kettős felfogásban úgy jelenik meg, mint a kézzelfogható, megtapasztalható, közvetlenül érzékelhető jelenségek halmaza, gyűjtőhelye.

	== Reális és virtuális világ viszonya ==		== Reális és virtuális világ viszonya ==

Rádiózás

Magyaraagnes — Thu, 09 Sep 2010 20:56:07 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 9., 20:56 változat
1. sor:		1. sor:
	HUSZÁR ORSOLYA		HUSZÁR ORSOLYA

-	== A rádió megjelenése, az első lépések ==	+	== A [[rádió]] megjelenése, az első lépések ==

-	A rádiózás teljesen új fejezetet nyitott a média történetében. Az esti családi rádióhallgatás olyan elterjedt szokássá vált, hogy tulajdonképpen előkészítette a terepet a ~~televíziózás~~ számára. Tartalmi szempontból két irány különböztethető meg: a kereskedelmi rádiózás a ~~játékokra~~, a zenére és a szórakoztatásra koncentrál, az ismeretterjesztő rádiózás pedig a magas kultúra normáinak szellemében működik.	+	A rádiózás teljesen új fejezetet nyitott a [[média]] történetében. Az esti családi rádióhallgatás olyan elterjedt szokássá vált, hogy tulajdonképpen előkészítette a terepet a [[televízió]]zás számára. Tartalmi szempontból két irány különböztethető meg: a kereskedelmi rádiózás a [[játék]]okra, a zenére és a szórakoztatásra koncentrál, az ismeretterjesztő rádiózás pedig a magas [[kultúra]] normáinak szellemében működik.

	A rádiózás közel egy időben, 1921–1922 körül indul be az ipari országokban, köszönhetően a rádió-hírközlési technológia fejlődésének. A rádióelektronikai alkatrészeket gyártó társaságok a háborús években megsokszorozták termelésüket, a béke beköszöntével pedig piacot kellett találniuk felhalmozott termékeik számára.		A rádiózás közel egy időben, 1921–1922 körül indul be az ipari országokban, köszönhetően a rádió-hírközlési technológia fejlődésének. A rádióelektronikai alkatrészeket gyártó társaságok a háborús években megsokszorozták termelésüket, a béke beköszöntével pedig piacot kellett találniuk felhalmozott termékeik számára.

Rádió

Magyaraagnes — Thu, 09 Sep 2010 20:53:55 GMT

A rádió, mint vevőkészülék:

←Régebbi változat		2010. szeptember 9., 20:53 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Csiszér Annamária)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Csiszér Annamária)

-	'''A rádió a magyar ~~nyelvben~~ egyszerre jelenti a rádiókészüléket és a rádió-~~műsorszolgáltatót~~. Itt inkább a rádiózás technológiájáról és a műsorszolgáltatásról lesz szó.'''	+	'''A rádió a magyar [[nyelv]]ben egyszerre jelenti a rádiókészüléket és a rádió-[[műsorszolgáltató]]t. Itt inkább a rádiózás technológiájáról és a műsorszolgáltatásról lesz szó.'''


	==A rádió, mint vevőkészülék==		==A rádió, mint vevőkészülék==

-	A Marconi féle szikratávíró után az 1920-as években felfedezték az AM ~~üzemmód~~, amelyet kezdetben detektoros rádió segítségével vettek, majd később 2-5 elektroncsövet („lámpát”) tartalmazó vevővel. A detektoros készülék előnye, hogy semmilyen erősítő elemet nem tartalmazott (antenna, egyenirányító, rezgőkör, fülhallgató), ráadásul külső tápfeszültséget sem igényelt. Hátránya, hogy nagyméretű antennával is csak nagy térerősség mellett volt "élvezhető", valamint igen csekély hangerőt adott, továbbá a szelektivitása igen rossz volt. Ebben az időszakban ez utóbbi problémát az adók egymástól távol helyezésével próbálták orvosolni. Tehették, mert igen kevés rádióadás volt ekkoriban.	+	A Marconi féle szikratávíró után az 1920-as években felfedezték az AM üzemmódot, amelyet kezdetben detektoros rádió segítségével vettek, majd később 2-5 elektroncsövet („lámpát”) tartalmazó vevővel. A detektoros készülék előnye, hogy semmilyen erősítő elemet nem tartalmazott (antenna, egyenirányító, rezgőkör, fülhallgató), ráadásul külső tápfeszültséget sem igényelt. Hátránya, hogy nagyméretű antennával is csak nagy térerősség mellett volt "élvezhető", valamint igen csekély hangerőt adott, továbbá a szelektivitása igen rossz volt. Ebben az időszakban ez utóbbi problémát az adók egymástól távol helyezésével próbálták orvosolni. Tehették, mert igen kevés rádióadás volt ekkoriban.

	Ahogy nőtt a rádió műsorvételre az igény, egyre inkább megnőtt az igény a már élvezhető hangerő, továbbá a több adó miatt a jobb szelektivitású rádió vevőkészülékek kifejlesztése iránt. Hamar be is vezette az ipar (a korábbi "egyenes", és "visszacsatolt" készülékek után) a szuper rendszerű vevőkészülékeket, amely egy jó minőségű, állandó frekvenciás szűrőkörön alapult, amely frekvenciájára a rádió első fokozata lekeverte a jelet. Ilyen készülékek már 2-5 elektroncsővel épültek fel, amelyet később (1950 körül) sokkal kisebb méretű és egyre olcsóbb tranzisztorral helyettesítettek. Napjainkban a méret, fogyasztás és árcsökkentés miatt integrált áramkörös vevőkészülékeket gyártanak.		Ahogy nőtt a rádió műsorvételre az igény, egyre inkább megnőtt az igény a már élvezhető hangerő, továbbá a több adó miatt a jobb szelektivitású rádió vevőkészülékek kifejlesztése iránt. Hamar be is vezette az ipar (a korábbi "egyenes", és "visszacsatolt" készülékek után) a szuper rendszerű vevőkészülékeket, amely egy jó minőségű, állandó frekvenciás szűrőkörön alapult, amely frekvenciájára a rádió első fokozata lekeverte a jelet. Ilyen készülékek már 2-5 elektroncsővel épültek fel, amelyet később (1950 körül) sokkal kisebb méretű és egyre olcsóbb tranzisztorral helyettesítettek. Napjainkban a méret, fogyasztás és árcsökkentés miatt integrált áramkörös vevőkészülékeket gyártanak.

Racionalitás

Magyaraagnes — Thu, 09 Sep 2010 20:49:07 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 9., 20:49 változat
18. sor:		18. sor:
	==A racionalitás általános jellemvonásai==		==A racionalitás általános jellemvonásai==

-	A racionalitás egy olyan jellemvonás, amit felfedezhetünk a gondolkodásban, a a magatartásban, vagy a társadalmi ~~intézményekben~~. A racionalitás meghatározó jegyei a következők (az ilyen jellegű dolgokra mondjuk szokásosan, hogy racionálisak):	+	A racionalitás egy olyan jellemvonás, amit felfedezhetünk a gondolkodásban, a a magatartásban, vagy a társadalmi [[intézmény]]ekben. A racionalitás meghatározó jegyei a következők (az ilyen jellegű dolgokra mondjuk szokásosan, hogy racionálisak):

	1. a megfontolás és mérlegelés utáni cselekvés, szemben a parancsra való vagy impulzív cselekvéssel;		1. a megfontolás és mérlegelés utáni cselekvés, szemben a parancsra való vagy impulzív cselekvéssel;

Metafora

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 08:32:43 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 08:32 változat
1. sor:		1. sor:
	GAGYI ÁGNES (Módosította: Vizler András)		GAGYI ÁGNES (Módosította: Vizler András)

-	'''A metafora olyan ~~retorikai~~ alakzat, ami egy szót egy másikkal helyettesít, ezzel egy fogalom vonatkoztatási területét egy másikra képezve le. A leképezés az egymásra vetítés során valamilyen fogalmi, érzéki vagy érzelmi struktúrát hoz létre, ami a metafora megértését élményszerűvé teszi.'''	+	'''A metafora olyan [[retorika]]i alakzat, ami egy szót egy másikkal helyettesít, ezzel egy fogalom vonatkoztatási területét egy másikra képezve le. A leképezés az egymásra vetítés során valamilyen fogalmi, érzéki vagy érzelmi struktúrát hoz létre, ami a metafora megértését élményszerűvé teszi.'''


7. sor:		7. sor:

	A kifejezéssel (elocutio) foglalkozó retorikában a metafora az immutatio alakzataihoz tartozik: egy szót, kifejezést egy másik szóval, kifejezéssel helyettesít. A metafora a helyettesítést azonosítás útján végzi, emiatt homályosabb, de tömörebb és közvetlenebb is, mint a részletes hasonlat, s sokan a retorika leghatásosabb alakzatának tartják. A metaforát szokás elliptikus hasonlatnak is nevezni, ezt a felfogást azonban kritikák érték afelől, hogy ez csak a metaforikus jelölő és jelölt mágikus azonosságának utólagos, racionalizáló magyarázata lenne.		A kifejezéssel (elocutio) foglalkozó retorikában a metafora az immutatio alakzataihoz tartozik: egy szót, kifejezést egy másik szóval, kifejezéssel helyettesít. A metafora a helyettesítést azonosítás útján végzi, emiatt homályosabb, de tömörebb és közvetlenebb is, mint a részletes hasonlat, s sokan a retorika leghatásosabb alakzatának tartják. A metaforát szokás elliptikus hasonlatnak is nevezni, ezt a felfogást azonban kritikák érték afelől, hogy ez csak a metaforikus jelölő és jelölt mágikus azonosságának utólagos, racionalizáló magyarázata lenne.
-	A metafora lehet egyetlen szó, körülírás, a leggyakrabban főnév, de lehet ige vagy más szófaj is. Az antik retorika különbséget tesz az élőt élővel, az élettelent élettelennel, az élőt élettelennel és az élettelent élővel helyettesítő metaforák között. A modern elméletek az érzéki-gondolati szembeállítást alkalmazzák, vagy a ~~funkcinalista~~ retorika fogalmai szerint a kifejtő, leíró, megvilágító és elmélyítő, esztétikai és érzéki vagy enigmatikus metaforákat különbözteti meg.	+	A metafora lehet egyetlen szó, körülírás, a leggyakrabban főnév, de lehet ige vagy más szófaj is. Az antik retorika különbséget tesz az élőt élővel, az élettelent élettelennel, az élőt élettelennel és az élettelent élővel helyettesítő metaforák között. A modern elméletek az érzéki-gondolati szembeállítást alkalmazzák, vagy a funkcionalista retorika fogalmai szerint a kifejtő, leíró, megvilágító és elmélyítő, esztétikai és érzéki vagy enigmatikus metaforákat különbözteti meg.

	==A metafora kognitív pszichológiai értelmezése==		==A metafora kognitív pszichológiai értelmezése==
13. sor:		13. sor:
	A kognitív tudományban Mark Johnson és George Lakoff vezette be a hétköznapi metaforák fogalmát, azt javasolva, hogy a metaforát ne csak a költői beszéd, hanem a nyelv és a gondolkodás mindennapi működésének részeként vizsgáljuk. A metafora kognitív pszichológiai elemzésében a hétköznapi nyelvben nem tudatosan működő metaforák kaptak nagy szerepet. Ide nem csak az „elkopott” metaforák (pl. az üveg nyaka, a hegy lába) tartoznak, hanem olyan rejtett, ún. konceptuális metaforák is, amelyek a gondolkodás szervezésében egy mélyebb szinten vannak jelen (pl „az idő tér” állítás, ami manifeszt módon nem szokott megjelenni, de nagyon gyakran ez szervezi az időről való beszéd formáját: pl. egy időpont előtt, alatt, után, -ig stb.).		A kognitív tudományban Mark Johnson és George Lakoff vezette be a hétköznapi metaforák fogalmát, azt javasolva, hogy a metaforát ne csak a költői beszéd, hanem a nyelv és a gondolkodás mindennapi működésének részeként vizsgáljuk. A metafora kognitív pszichológiai elemzésében a hétköznapi nyelvben nem tudatosan működő metaforák kaptak nagy szerepet. Ide nem csak az „elkopott” metaforák (pl. az üveg nyaka, a hegy lába) tartoznak, hanem olyan rejtett, ún. konceptuális metaforák is, amelyek a gondolkodás szervezésében egy mélyebb szinten vannak jelen (pl „az idő tér” állítás, ami manifeszt módon nem szokott megjelenni, de nagyon gyakran ez szervezi az időről való beszéd formáját: pl. egy időpont előtt, alatt, után, -ig stb.).

-	A kognitív metaforaelmélet fontos jellemzője, hogy a metafora működését nem a reprezentációk szintjén, hanem a testbe ágyazott kogníció részeként gondolja el. Grady elsődleges metafora (primary metaphor) elmélete szerint a nyelvben található komplex metaforák tulajdonképpen elsődleges metaforákra bonthatók le, amelyek automatikusan, tudattalanul és természetes módon jönnek létre amiatt, hogy a tapasztalatok egymásra tevődése a korai fejlődési szakaszban a fogalmak differenciálatlanságával társul. Mivel a legkorábbi tapasztalatok közül sok minden embernél közös, az egyes tapasztalat-területek automatikus asszociációjának pályái is hasonlóak lesznek. Az elsődleges metaforákból ugyanilyen társítással jönnek létre komplex metaforák, a köztük hosszabb távon fönnmaradó kapcsolatok révén egész elsődleges metafora-hálózatokat tanulunk meg. (Grady 1997) Az elsődleges metafora elmélete szerint tehát az elsődleges metaforák a szenzomotoros működés és szubjektív tapasztalat között neurálisan megvalósuló kapcsolódásokként jönnek létre azáltal, hogy a megfelelő neurális hálózatok egyszerre aktiválódnak. A metaforikus fogalomrendszer egy neurális szelekció folyamán jön létre, ahol a szimultán aktivációban ismételten kisülő szinaptikus kapcsolatok megerősödnek. Konceptuális szempontból ugyanez a kapcsolat a két terület egymásra vetítését jelenti.	+	A [[kognitív]] metaforaelmélet fontos jellemzője, hogy a metafora működését nem a reprezentációk szintjén, hanem a testbe ágyazott kogníció részeként gondolja el. Grady elsődleges metafora (primary metaphor) elmélete szerint a nyelvben található komplex metaforák tulajdonképpen elsődleges metaforákra bonthatók le, amelyek automatikusan, tudattalanul és természetes módon jönnek létre amiatt, hogy a tapasztalatok egymásra tevődése a korai fejlődési szakaszban a fogalmak differenciálatlanságával társul. Mivel a legkorábbi tapasztalatok közül sok minden embernél közös, az egyes tapasztalat-területek automatikus asszociációjának pályái is hasonlóak lesznek. Az elsődleges metaforákból ugyanilyen társítással jönnek létre komplex metaforák, a köztük hosszabb távon fönnmaradó kapcsolatok révén egész elsődleges metafora-hálózatokat tanulunk meg. (Grady 1997) Az elsődleges metafora elmélete szerint tehát az elsődleges metaforák a szenzomotoros működés és szubjektív tapasztalat között neurálisan megvalósuló kapcsolódásokként jönnek létre azáltal, hogy a megfelelő neurális hálózatok egyszerre aktiválódnak. A metaforikus fogalomrendszer egy neurális szelekció folyamán jön létre, ahol a szimultán aktivációban ismételten kisülő szinaptikus kapcsolatok megerősödnek. Konceptuális szempontból ugyanez a kapcsolat a két terület egymásra vetítését jelenti.

	==Konceptuális metaforák a nyelvben==		==Konceptuális metaforák a nyelvben==

Mezőelmélet

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 08:24:27 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 08:24 változat
1. sor:		1. sor:
	KOLTAI ANDREA		KOLTAI ANDREA

-	'''A Kurt Lewin által kidolgozott mezőelmélet dinamikus felfogás, egyensúlyra törekvő rendszert tételez fel, amelyben a ~~viselkedést~~ egymás ellen feszülő erők, a belső motívumok és a fizikai vagy társadalmi erők egymásra ~~hatásának~~ eredményeként kell elképzelni. Lewin úgy jellemezte mezőelméletét, mint az „oksági viszonyok elemzésének és a ~~tudományos~~ konstruktumok felépítésének elmélete.” (Lewin, 1951).'''	+	'''A Kurt Lewin által kidolgozott mezőelmélet dinamikus felfogás, egyensúlyra törekvő rendszert tételez fel, amelyben a [[viselkedés]]t egymás ellen feszülő erők, a belső motívumok és a fizikai vagy társadalmi erők egymásra [[hatás]]ának eredményeként kell elképzelni. Lewin úgy jellemezte mezőelméletét, mint az „oksági viszonyok elemzésének és a [[tudomány]]os konstruktumok felépítésének elmélete.” (Lewin, 1951).'''

	==Értelmezése==		==Értelmezése==

Szabály

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 08:18:10 GMT

Szabály a jogban:

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 08:18 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Czékus Jób)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Czékus Jób)

-	'''Az emberi cselekvés normatív meghatározója, mely e cselekménynek valamely elérendő cél szempontjából való módját állapítja meg. A szabály tűri a kivételt, a törvény nem. A cselekvések különböző fajtái szerint vannak erkölcsi, ~~művészeti~~ szabályok, játékszabályok, etikett, stb. A grammatikai szabály is ide tartozik; a helyes ~~nyelvhasználat~~ módját fejezi ki.'''	+	'''Az emberi cselekvés normatív meghatározója, mely e cselekménynek valamely elérendő cél szempontjából való módját állapítja meg. A szabály tűri a kivételt, a törvény nem. A cselekvések különböző fajtái szerint vannak erkölcsi, [[művészet]]i szabályok, játékszabályok, etikett, stb. A grammatikai szabály is ide tartozik; a helyes [[nyelv]]használat módját fejezi ki.'''


22. sor:		22. sor:
	===Szabály a jogban===		===Szabály a jogban===

-	„Természetesen igaz, hogy sokféle szabály létezik, s nem is csak abban a nyilvánvaló értelemben, hogy a jogi szabályok mellett az udvarias viselkedésnek, a nyelvnek, a játékoknak és a kluboknak is vannak szabályai, hanem abban a kevésbé kézenfekvő értelemben is, hogy amit szabálynak neveznek, az mindegyik területen másképp keletkezhet és igen különböző viszonyban állhat azzal a magatartással, amelyre vonatkozik. ... ~~[E]gyes~~ szabályok kötelezőek, amennyiben bizonyos magatartást kívánnak meg az emberektől, akár tetszik ez nekik, akár nem (például, hogy tartózkodjanak az erőszaktól vagy fizessenek adót), míg más szabályok (miként azok, amelyek a házasságkötés, a végrendelkezés vagy a szerződés eljárási rendjét, alaki kellékeit és feltételeit írják elő) azt jelzik, mit kell tenniük, ha érvényt akarnak szerezni bizonyos kívánságaiknak.” (Hart 1995, 19-20.)	+	„Természetesen igaz, hogy sokféle szabály létezik, s nem is csak abban a nyilvánvaló értelemben, hogy a jogi szabályok mellett az udvarias viselkedésnek, a nyelvnek, a játékoknak és a kluboknak is vannak szabályai, hanem abban a kevésbé kézenfekvő értelemben is, hogy amit szabálynak neveznek, az mindegyik területen másképp keletkezhet és igen különböző viszonyban állhat azzal a magatartással, amelyre vonatkozik. ... Egyes szabályok kötelezőek, amennyiben bizonyos magatartást kívánnak meg az emberektől, akár tetszik ez nekik, akár nem (például, hogy tartózkodjanak az erőszaktól vagy fizessenek adót), míg más szabályok (miként azok, amelyek a házasságkötés, a végrendelkezés vagy a szerződés eljárási rendjét, alaki kellékeit és feltételeit írják elő) azt jelzik, mit kell tenniük, ha érvényt akarnak szerezni bizonyos kívánságaiknak.” (Hart 1995, 19-20.)

	===Szabály a kommunikációban===		===Szabály a kommunikációban===

Metaadat

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 08:13:18 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 08:13 változat
1. sor:		1. sor:
	BOKOR TAMÁS		BOKOR TAMÁS

-	'''A metaadat egy másik adatot leíró, meghatározó adat, amely összefoglalja az adat használatára vonatkozó összes fontos tényt. („Adat az adatról”.)'''	+	'''A metaadat egy másik adatot leíró, meghatározó adat, amely összefoglalja az [[adat]] használatára vonatkozó összes fontos tényt. („Adat az adatról”.)'''

	==Értelmezése==		==Értelmezése==

-	A metaadat (angolul metadata, meta [görög] = vmiről, vmin túl) szó szerinti fordításban [[adat]] az adatról. A metaadattal összekötött tartalmat tartalomcsomagnak nevezzük. Például a könyvtári nyilvántartó kártya tartalmazza a könyvhöz kapcsolódó lényeges [[információ]]kat, a könyv íróját, címét, műfaját, tárolási helyét, a kölcsönzések dátumát stb. A nyilvántartó kártya adatai hivatkoznak a könyv adataira, vagyis ezek metaadatok.	+	A metaadat (angolul metadata, meta [görög] = vmiről, vmin túl) szó szerinti fordításban adat az adatról. A metaadattal összekötött tartalmat tartalomcsomagnak nevezzük. Például a könyvtári nyilvántartó kártya tartalmazza a könyvhöz kapcsolódó lényeges [[információ]]kat, a könyv íróját, címét, műfaját, tárolási helyét, a kölcsönzések dátumát stb. A nyilvántartó kártya adatai hivatkoznak a könyv adataira, vagyis ezek metaadatok.

	==A metaadat mint ontológia==		==A metaadat mint ontológia==

Publikáció

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 08:07:55 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 08:07 változat
1. sor:		1. sor:
	GAGYI ÁGNES		GAGYI ÁGNES

-	'''A publikáció nyilvánossá tételt vagy nyilvánossá tett ~~szöveget~~ vagy ~~képet~~ jelent. A ’publikus’ kritériumai és a nyilvánossá tétel ~~szabályai~~ a tudományos intézményrendszerben speciálisan rögzítettek.'''	+	'''A publikáció nyilvánossá tételt vagy nyilvánossá tett [[szöveg]]et vagy [[kép]]et jelent. A ’publikus’ kritériumai és a nyilvánossá tétel [[szabály]]ai a tudományos intézményrendszerben speciálisan rögzítettek.'''

	==Copyright==		==Copyright==

-	A publikáció mint jogi terminus a szerzői ~~jogban~~ játszik fontos ~~szerepet~~. Általában a publikáció szerzője a copyright eredeti tulajdonosa, de ezt később eladhatja vagy átörökítheti. A copyrightra vonatkozó törvények értelmében tilos az adott mű publikálása – kölcsönzés, nyilvános bemutatás, nyilvános előadás, terjesztés – az ehhez szükséges jogok megvásárlása nélkül. A Berne Convention meghatározása szerint a publikáció egy mű másolatainak terjesztését jelenti széles közönség számára, a szerző beleegyezésével.	+	A publikáció mint jogi terminus a szerzői [[jog]]ban játszik fontos [[szerep]]et. Általában a publikáció szerzője a copyright eredeti tulajdonosa, de ezt később eladhatja vagy átörökítheti. A copyrightra vonatkozó törvények értelmében tilos az adott mű publikálása – kölcsönzés, nyilvános bemutatás, nyilvános előadás, terjesztés – az ehhez szükséges jogok megvásárlása nélkül. A Berne Convention meghatározása szerint a publikáció egy mű másolatainak terjesztését jelenti széles közönség számára, a szerző beleegyezésével.

	==Publikáció az interneten==		==Publikáció az interneten==

Public relations

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 08:04:37 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 08:04 változat
3. sor:		3. sor:
	==A fogalom meghatározása==		==A fogalom meghatározása==

-	A CERP (European Public Relations Confederation) meghatározása szerint a public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzseri, irányítói tevékenység. A public relations célja elérni a szervezet és környezete közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat, a kétirányú kommunikáció útján.	+	A CERP (European Public Relations Confederation) meghatározása szerint a public relations a kommunikáció tudatos szervezése. A public relations menedzseri, irányítói tevékenység. A public relations célja elérni a [[szervezet]] és környezete közötti kölcsönös megértést és létrehozni a kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat a kétirányú kommunikáció útján.

-	A Magyar Public Relations Szövetség állásfoglalása szerint a public relations tevékenység az a ~~tudományterület~~, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és ~~támogatást~~ nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést.	+	A Magyar Public Relations Szövetség állásfoglalása szerint a public relations tevékenység az a [[tudomány]]terület, amely a hírnevet gondozza azzal a céllal, hogy megértést és [[támogatás]]t nyerjen és befolyásolja a véleményt és a viselkedést.

	A szakma egyik első alakja, Edward Bernays a következőképp vélekedett: a pr tevékenység a nagyközönség tájékoztatása, illetve meggyőzése, hogy magatartását és cselekvését az előre kitűzött cél szerint módosítsa. Egy szervezet arra irányuló erőfeszítése, hogy hasson a nagyközönségre, hogy az ennek reakciójaként megnyilvánuló visszahatás érdekeinek megfeleljen.(Szeles-1999.)		A szakma egyik első alakja, Edward Bernays a következőképp vélekedett: a pr tevékenység a nagyközönség tájékoztatása, illetve meggyőzése, hogy magatartását és cselekvését az előre kitűzött cél szerint módosítsa. Egy szervezet arra irányuló erőfeszítése, hogy hasson a nagyközönségre, hogy az ennek reakciójaként megnyilvánuló visszahatás érdekeinek megfeleljen.(Szeles-1999.)

Publicisztika

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 08:01:18 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 08:01 változat
1. sor:		1. sor:
	GYENGE ZSOLT (Módosította: Huszár Orsolya)		GYENGE ZSOLT (Módosította: Huszár Orsolya)

-	'''Publicisztika az összefoglaló neve a ~~véleménynyilvánító~~ sajtóműfajoknak. A publicisztikák lényeges jellemzője, hogy nem tényeken alapulnak, hanem a szerző személyes megközelítését, látásmódját és véleményét tükrözik. A véleményközlő ~~műfajcsaládok~~ a szabad véleményközlés megvalósítását szolgálják, és amíg a tényközlő műfajcsalád az információkat feldolgozva az objektivitásra törekszik, addig ezek szubjektív műfajok.'''	+	'''Publicisztika az összefoglaló neve a [[vélemény]]nyilvánító sajtóműfajoknak. A publicisztikák lényeges jellemzője, hogy nem tényeken alapulnak, hanem a szerző személyes megközelítését, látásmódját és véleményét tükrözik. A véleményközlő [[műfaj]]családok a szabad véleményközlés megvalósítását szolgálják, és amíg a tényközlő műfajcsalád az információkat feldolgozva az objektivitásra törekszik, addig ezek szubjektív műfajok.'''

	==Magyar Értelmező Kéziszótár==		==Magyar Értelmező Kéziszótár==

Proxemika

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 07:59:39 GMT

Kultúra és térhasználat:

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 07:59 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
1. sor:		1. sor:
	GAGYI ÁGNES (Módosította: Renteria Anna Mária, Szépe Orsolya)		GAGYI ÁGNES (Módosította: Renteria Anna Mária, Szépe Orsolya)

-	'''A proxemika az ember térhasználatával és az abban rejlő kommunikációs lehetőségekkel foglalkozó ~~tudományág~~.'''	+	'''A proxemika az ember térhasználatával és az abban rejlő kommunikációs lehetőségekkel foglalkozó [[tudomány]]ág.'''


	==Kultúra és térhasználat==		==Kultúra és térhasználat==

-	A térhasználat ~~kutatásának~~ ötletét a proxemika értelmében E. T. Hall antropológus vetette fel a hatvanas években. Hall az ember intim, személyes, szociális és nyilvános térhasználatát kutatta különböző környezetekben, elsősorban a kulturális mintákra és (kultúraközi) a kultúrák közti különbségekre figyelve. Arra a következtetésre jutott, hogy a térérzékelés, bár minden ember ugyanazokkal az érzékszervekkel rendelkezik, mégis a kultúra által mintázott. A tér meghatározására és szervezésére szolgáló különböző kulturális ~~rendszerek~~ tudattalan módon meghatározzák az emberek térérzékelését, s ez különböző kultúrákhoz tartozó emberek esetén kommunikációs problémákhoz vezethet. A kutatások hangsúlyozzák, hogy a közelség-távolság mutatói nem annyira a kommunikáció résztvevőiről nyújtanak ~~információt~~, mint a köztük lévő kapcsolat jellegéről.	+	A térhasználat [[kutatás]]ának ötletét a proxemika értelmében E. T. Hall antropológus vetette fel a hatvanas években. Hall az ember intim, személyes, szociális és nyilvános térhasználatát kutatta különböző környezetekben, elsősorban a kulturális mintákra és kultúraközi) a kultúrák közti különbségekre figyelve. Arra a következtetésre jutott, hogy a térérzékelés, bár minden ember ugyanazokkal az érzékszervekkel rendelkezik, mégis a [[kultúra]] által mintázott. A tér meghatározására és szervezésére szolgáló különböző kulturális [[rendszer]]ek tudattalan módon meghatározzák az emberek térérzékelését, s ez különböző kultúrákhoz tartozó emberek esetén kommunikációs problémákhoz vezethet. A kutatások hangsúlyozzák, hogy a közelség-távolság mutatói nem annyira a kommunikáció résztvevőiről nyújtanak [[információ]]t, mint a köztük lévő kapcsolat jellegéről.

	==Hall három zónája==		==Hall három zónája==

Propaganda

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 07:51:43 GMT

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 07:51 változat
1. sor:		1. sor:
	PETE KRISZTIÁN (Módosította: Knapp Ádám)		PETE KRISZTIÁN (Módosította: Knapp Ádám)

-	'''Propagandának szokás nevezni egy adott álláspont módszeres népszerűsítését az angol ~~nyelvben~~. És ebben az értelemben a propaganda semmiféle negatív jelentéstöbblettel nem bír. Azonban a propagandához mégis valamiféle negatív [[konnotáció]]t társít a legtöbb kultúra, és ennek oka a propaganda történetében keresendő.'''	+	'''Propagandának szokás nevezni egy adott álláspont módszeres népszerűsítését az angol [[nyelv]]ben. És ebben az értelemben a propaganda semmiféle negatív jelentéstöbblettel nem bír. Azonban a propagandához mégis valamiféle negatív [[konnotáció]]t társít a legtöbb [[kultúra]], és ennek oka a propaganda történetében keresendő.'''

Promóció

Magyaraagnes — Tue, 07 Sep 2010 07:49:27 GMT

Vásárlóknak szóló promóció:

←Régebbi változat		2010. szeptember 7., 07:49 változat
(Egy közbeeső változat nincs mutatva)
15. sor:		15. sor:

	A vásárlóknak szóló promóció a termékről szóló információ terjesztését köti össze a termékeladással. Ilyen az időszakos árcsökkentés (pl. happy hour), a vásárlói hűséget jutalmazó programok, az azonos áron több terméket kínáló termékcsomagok, különböző kuponok, játékok, versenyek, sorsolások, illetve az eladás helyén történő promóció: az adott termékre mutató villanófény, kartonfigura, hang, hozzácsatolt extra információ (használati utasítás), stb.		A vásárlóknak szóló promóció a termékről szóló információ terjesztését köti össze a termékeladással. Ilyen az időszakos árcsökkentés (pl. happy hour), a vásárlói hűséget jutalmazó programok, az azonos áron több terméket kínáló termékcsomagok, különböző kuponok, játékok, versenyek, sorsolások, illetve az eladás helyén történő promóció: az adott termékre mutató villanófény, kartonfigura, hang, hozzácsatolt extra információ (használati utasítás), stb.
		+
	==Üzleti promóció==		==Üzleti promóció==
	Az üzleti promóció keretébe tartozhat a rövid, időszakos nagybani árcsökkentés, a viszonteladók versenyeztetése (hogy ki ad el többet) és a sikeres viszonteladóknak felajánlott jutalmak (nyaralás, tréningek), a viszonteladók szponzorálása extra eladási eszközökkel (pl. kávégép), stb.		Az üzleti promóció keretébe tartozhat a rövid, időszakos nagybani árcsökkentés, a viszonteladók versenyeztetése (hogy ki ad el többet) és a sikeres viszonteladóknak felajánlott jutalmak (nyaralás, tréningek), a viszonteladók szponzorálása extra eladási eszközökkel (pl. kávégép), stb.